Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

1. Kiss Albin: Vass Bertalan dr.

1. Vass Bertalan dr. (185"—1935.) 1935. jail. 9-én érkezett hozzánk a szomorú hír, hogy Yass Bertalan dr., a Ciszterci Rend tagja, a magyar kultiiréletnek érdemekben gazdag napszámosa, visszaadta lelkét Teremtőjének. A rendi testület gyásza a pécsi intézetet s annak érdekeltségi körét is közelről érinti. A Megboldogult ugyanis 1900—1907-ig a pécsi főgimnázium igazgatója volt. Mikor a legfelső tanügyi hatóság a nagyváradi tankeriilet élére állította, egy időre megszűnt a közvetlen kapcsolat közötte és intézetünk között. Később azonban, 1920—28-ig, mint a székesfehérvári tankerület királyi főigazgatója, hatósági jogköre révén újólag közelkerült hozzánk. A kegyelet természetszerű kötelességének kívánunk eleget tenni, amikor pillanatokra megidézzük emlékezetét. Tanári működését szülővárosában, Székesfehérvárott, 1879-ben kezdte meg és 21 évet töltött itt egyfolytában a középiskolai nevelő-oktatás munkájában. Ez az időszak kartársainak személyes tapasztalatai, de hátrahagyott iratainak tanúsága szerint is imponálóan gyümölcsöző volt az ő szellemi fejlődése szempontjából. Magánya pillanatait szakadatlan önképző munkában töltötte. Nyelveket tanult. A német, francia, angol s olasz nyelvekben egyformán tiszteletreméltó otthonosságot szerzett. A fiatal tanár alig gondolhatott még arra, hogy jön majd egy időszak az életében, amikor az idegen nyelvek tanítása töri a kezébe a kenyeret, mint ahogy ez az ő nagyváradi számkivetettsége alatt történt. Ezekhez a nyelvekhez később a román nyelvet is hozzácsatolta, hogy, mint nagyváradi főigazgató, lelkiismerete teljes megnyugtatására tehessen eleget hivatalos kötelmeinek. Szellemi látókörét az európai művelődési központok sűrű felkeresésével szélesítette. Szaktárgyainak, a magyar irodalomnak s a történelemnek elmélyítésére állandóan gondot fordított. A jelen sorok szerzője, mint a Megboldogultnak egy ideig tanártársa, autopsziából is megfigyelhette az ő oktatói munkáját s a messze múlt időket a jelennel egybevetve bátran meri állítani, hogy Yass Bertalan már akkor is a mai értelemben vett modern tanárként működött a székesfehérvári főgimnáziumban. Mindig bizonyos irígykedéssel konstatáltuk azt a mintaszerű fegyelmet s kiváló oktatási eredményt, amelyet produkálni tudott. Sikereinek kulcsát — hivatásának magasabb elvekre épített felfogása mellett — a gyermeki pszichológia pontos ismerete s a nyomában kifejlődött finom pedagógiai érzék képezte. Széleskörű tudását az iskola falai között nagyszerűen hozzá tudta szabni a tanulók értelmi fokához. Gondos előkészülettel ment a tanítványok körébe s reáállva az ő egyszerű kis ismeretviláguk szintjére, egy ideig ezen a szilárd talajon mozgott, mint a repülőgép a startnál, s azután szinte észrevétlenül emelte őket a finomabb fogalmak régióiba. 1*