Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

8 Jáoorka Sándor megtartja a Colchicum hungaricum Janka nevet, de jelzi a faj közeli rokonságát a déloroszországi, illetve mediterrán területen lévőkkel. (30.) A Colchicum név Kolchis tartomány után ered, ahol Medea méregkeverő aszszony élt és Colchicumot, kikericset használt méregnek. A kikerics-fajok a bennük lévő kolchicin nevű növényi alkaloid miatt veszedelmes mérgek. Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) közönséges, ismert növény, mely virágot ősszel, levelet és termést tavasszal hoz. A magyar kikerics már kora tavasszal, februármárciusban virágzik és virágjával együtt levele is van. Az őszi kikerics virágjai lilák. A magyar kikerics világos lilaszínű vagy még gyakrabban fehér virágokat hajt. Levelei a virágokkal egyidejűleg fejlődnek, két vagy három zöld levele van. Levelei virágzáskor 4—15 mm. szélesek. A levelek széle sűrűn rövid pillás. A lepelleveleknek a cimpái hegyesek vagy tompák. A lepel 2—3 cm. hosszú. A tengerparton már novembertől kezdve virít. Az idén március 21.-én szedtem, de a virágzása már nagyon előrehaladott állapotban volt. Az idei kora tavasz miatt már februárban javában virágozhatott. A növény a Nagyharsány község temetője fölött a disznólegelőn van. Épen ezért természetvédelemre szorul ez a ritka virág. A szomszédos gyűdi hegyekben is terem. A tavaszi hérics többé-kevésbbé elvirított tövei voltak mellette láthatók. A Colchicum hungaricumtól felfelé haladva, a hegy oldalán felbukkantak a pikkelyharaszt (Celerach officinarum) hatalmas nagy levelei. Ttt sokkal nagyobb példányokat találtam, mint Pécsett a Dömörkapunál lévő másik lelőhelyén. A pikkelyharaszt társaságában voltak: édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare), kövi és aranyos fodorka (Asplenium ruta muraria et trichomanes). A pikkelyharaszt püspökbot alakú hajtásai már erős virulentiában voltak. A mészkősziklákon találtam még a következő virágzó növényeket: farkas fűtej (Euphorbia cyparissias), tavaszi daravirág (Draba oerna), háromújjú kőtörő fű (Saxifraga trydactylites). Az erdő szélén az odvas és ujjas keltike (Corydalis cava et solida), kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), kétlevelű csillagvirág (

Scilla bifolia), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), illatos hunyor (Helleborus odorus), bogláros pápics (Anemone ranunculoides) virított. A falúból felénk integetett a kultivált Forsythia suspensa sárga és a mandola (Prunus communis) halványszínű virágja. Fönt a Nagyharsányhegy háromszögelési tornyánál már erősen virágjában volt a sárga virágú húsos som (Cornus mas). A kökény (

Prunus spinosa) virágbimbói már nagyon fejlettek voltak. A tengerparti üröm (Artemisia Lobelii) is már hajtotta új leveleit. A földön pedig a foltos, illetve a foltosból az olaszba átmenő kontyvirág nagy levelei voltak láthatók. (Arum maculatum, illetve Arum maculatum-italicum), 3. Lónyeloű csodabogyó. Ruscus hypoglossum. A Nagyharsány-hegy oldalán, az erdő szélén, a fák alatt bőségesen volt szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), melyet már a rómaiak ismertek és egyszerűen csak Ruscusnak hivtak. A Nagyharsányhegyen van a legtömegesebben talán egész Dunántúlon a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), míg a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) legbőségesebben Abaliget mellett, a Jakab-hegyen található. A lónyelvű csodabogyónak nincsenek tüskéi, mint a szúrósnak, levelei nagyobbak annál és a virágok egy kis nyelvalakú függelék mögül nőnek ki. Mind a két fajt megtaláltam márciusban (1934) a Kiss József-kilátó mögött egymás mellett szálankint. A növény magyar neve onnan ered, hogy látszólag leveleken van virág, illetve termés. Ezek a levelek azonban módosult, ellaposodott szárak. A hypo = alatt és glossa = nyelv görög szavakból érthető a növény faji neve is. Ezt a növényt Nendtoich Károly és Tamás, majd Ma jer Móric is leírták a Mecsekről. Simonkai az említett lelőhelyeken kívül még llosszúheténynél is megtalálta. Baranyán kívül másutt is terem csonka hazánkban. Magyarországon