Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933
9 Erdélyben és a Kis-Kárpátokban is megtalálták. Pienninekben való előfordulása téves adat. (Jávor ka ex verbis.) Egyébként megtalálták: Spanyolországtól a Balkán-félszigetig, Kisázsiában, Transkaukáziában, Északamerikában, Madeirán. Olaszországban inkább a szúrós csodabogyó ( Ruscus aculeatus) az elterjedtebb. Az idén karácsonykor együtt láttam a pirító gyökér (Tamus communis) piros bogyó terméseivel a virágzó hunyor (HelleborusJ társaságában Róma mellett, a Lago di Nemi partján és arra gondoltam, hogy mennyi sok a mediterrán elem a baranyai flórában. Hisz épen a pirító gyökér (Tamus communis) jellemző piros bogyói állandó kísérőink őszi mecseki sétáinkon, a déli illatos hunyor (Helleborus odorus) pedig a Mecsek napos hegyoldalainak és erdeinek legelterjedtebb kora tavasszal virágzó növénye. 4. Szaroas bangó. Ophrys cornuta. A növény tudományos neve a görög szemöldök (ophrys) és a latin szarv szókból ered. Sadler épen a pécsi szarvas bangót Ophrys bicornis Sadler néven írta le, de a növény helyes neve az internacionális botanikai kongresszusok által megállapított szabályok értelmében Ophrys cornuta Steo., mely nevét a növény Christan Steven (1784—1863) orosz botanikustól nyerte, aki Krim flórája kikutatása terén szerzett érdemeket. Ezt a kosborfélék családjába tartozó növényt jellemzi az, hogy a mézajk tövén két szarvacska van. A belső két lepellevele piros. Virágzásának ideje május hónapja. Pécsről elsőnek Nendtoich Károly közli. (1.) A Lapis felé vezető út mentén találta. Nendtoich Tamás is ismerte a Mecsekről. (7.) Majer Móric szintén. Szita István hasonlóképen. Mindkettőnek a herbáriumában is több példány van. Nendtoich Vilmos herbáriuma is hozza. (6., 58., 40., 43.) Szita Istvánnal egy időben, húsz év előtt, Andrasooszky József is szedte a Lapis felé vezető út mentén. Simonkai hiába kereste. (10.) 1934 május 1-én már virágjában volt. (Friihweiss-tető.) Veszprémnél egykor és Budapest mellett is találták, de újabban Budapesten már nem találják, úgy hogy jelenleg egyetlen biztos lelőhelye Csonka-Magyarországon Pécs mellett van, ahonnan a legújabb időben is előkerült. (30.) Egyébként Magyarországon Oravicánál és Senjnél szedték ezt a szép, de ritka, szálanként előforduló virágot, mely a Balkánon, Kaukázusban, Isztria félszigetén és Kis-Ázsiában őshonos. 5. Majom kosbor. Orchis simia. A mézajk két oldalsó cimpája és a középső szelet két cimpája nyúlánk, meglehetősen hegyes. A négy eimpa a majom két végtag párjára, a közbülső kis függelék pedig a farkára emlékeztet némileg. Innen a növény neve. Virágai halványbíborszínűek. Májusban és júniusban szokott virágzani, de idén már április 19-én virágjában volt. (Frühweiss.) Csonka hazánkban egyetlen lelőhelye Pécs környéke. Így pl. a Misina oldalán bőségesen szedhető a tornyos ikravirág (Arabis turrita) társaságában. A pécsi szőlőkben is terem, sőt a sík területre is lehúzódik. Pécsvárad mellett is nő. Magyarországon Karlóca és Báziás mellől is előkerült. Elterjedési területe: Földközi-tenger vidéke, Kaukázus, Franciaország és egészen Angliáig felhúzódik. Pécsről Nendtoich Károly hozza elsőnek. (1.) Majer Móric is ismerte. (6.) Simonkai a Lapisnál szedte. (10.) Szita és Balog szintén szedték. (14.) 6. Pünkösdi vagy bazsarózsa. Paeonia feminea o. banatica. A baranyai flórateriilet legmutatósabb vadon termő virága. A növény neve Paeontól, a gyógyítás istenétől ered, aki paioniával gyógyította meg Plutot. Már Kitaibel Pál megtalálta Hoszszúhetény és Pécsvárad között. (19.) Nendtoich Tamás Püspökszentlászlónál is szedte. (7.) Simonkai, Majer, Szita, Balog egyaránt ismerték. Folyó év április havában a Zengő-hegyen a következő növények társaságában találtam: olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), mely a Mecsek-hegység erdeinek sok részét olyan szép hófehér mezőkké varázsolta áprilisban, mint márciusban a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Bőven volt a vad bazsarózsa mellett bogláros pápics ( Anemone ranunculoi-
