Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

5 1. Kitaibel Pál. 1757—1817. (26., 18., 19.) A legnagyobb magyar botanikusok közül való. Csodálatos éles látásával sok új növényt fedezett fel és sok növénynek a magyarországi előfordulását ő állapította meg elsőnek. így például ő vezette be a tudományba az illatos hunyort (Helleborus odorus) is. Az általa leírt növények mellett szerepel Woldstein grófnak a neve is, aki nagy jóakarója és segítőtársa volt. Kitűnő munkájában, Descriptiones et 1 cones plantarum rariorum Hungáriáé, mint új fajt írja le a kacúros estikét (Hesperis runcinata) és a Spiraea oblongifoliát Baranyából, illetve Pécsről, a Mecsek mészköves helyeiről. Mivel ennél a két növénynél más lelőhelyet nem ismer, úgy látszik ezeket az akkor új növényfajokat itt Baranyában fedezte fel. (Locus classicus.) Később előkerültek ezek a növények másfelől is. A Spiraea oblongifoliát nem is tekintik külön fajnak, hanem a media változatának. Amint a Kitaibeltől ránk maradt mindenfelé szétszórt hagyatékból is kitűnik, Baranyában többször és többhely Litt is megfordult. (Pécs, Mecsek, Zengő, Harsányhegy, Kantavár...) Ö írta le elsőnek a bazsarózsát (Paeonia feminea), melyet Hosszúhetény és Pécsvárad között talált. Az arany barabolyt (Chaerophyllum aureum) a Mecsek árnyékos helyein szintén ő szedte elsőnek. 2. Nendtoich Tamás. 1782—1858. (12., 2., 3., 5., 39., 41.) A legelső botanikus, aki alaposan és sikerrel felkutatta a baranyai flórateriiletet. 1805-ben került Pécsre Ő maga csak kisebb jelentőségű munkát írt (2.), de fiának a Pécs-flórateriilctről szóló értekezése tulajdonképen az ő gyűjtéseinek az eredményét adja. Maga Nendtvich Károly, a fia, is elismeri ezt. (1.) Károly fián kívül Vilmos fia, akinek a herbáriuma a Ciszterci Rend pécsi intézetében van (5., 41.) és segédje is, Balek Rudolf, sokat dolgoztak Baranya flóráján. Az oroszlánrészt a kutató munkából azonban ő vette ki. Ennek a Nendtvich-féle iskolának a dicsősége az, hogy a legtöbb növény, amelyről szó lesz, az ő kutató munkájuk nyomán lett ismert Baranyából. (Lónyelvű csodabogyó /

Ruscus liypoglossum/, szarvas bangó [Ophrys cornuia], majom kosbor [Orchis simia], illatos hunyor [Helleborus odorus], olasz müge [Asperula taurina], rozsdás gyűszűvirág [Digitalis ferruginea], bajmócalevelű peremizs [Inula spiraeifoliaJ, kaukázusi zergevirág [Doronicum caucasicum/. Digitalis lutea, kaukázusi x magyar zergevirág [Doronicum caucasicum x hungaricumJ.J 3. Sadler József, 1791—1849. (1., 16., 35.) Pesti egyetemen a növénytan tanára, orvos. Nendtvich botanikusokkal szoros kapcsolatban volt. A szegletes veseharasztot (Dryopteris setifera) ho/za herbáriuma a Mecsekről. 4. Majer Móric. 1815—1904. A pécsi gimnázium természetrajz tanára. (6., 17., 40.) Herbárium adatai |királyharaszt (Osmunda regalis) és a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica)} még megerősítésre várnak. 5. Janka Viktor. 1837—1890. (8., 9., 13., 20., 21., 22., 35.) Egyike a legtehetségesebb magyar botanikusoknak. Sok növényt ő talált meg Magyarországon. így ő fedezte fel és nevezte is el később a nagyharsányi hegy lábánál termő magyar kikericset (Colchicum hungaricum). 6. Simonkai Lajos. 1851—1910. (10., 25.) Értekezése a baranyai flóráról mind a mai napig legmegbízhatóbb és legtöbbet érő mű. Simonkai Borbás Vince társaságában, de egyedül is többször megfordult Baranyában és megtalálta a nagyharsányi hegyen a bakszarvú lepkeszeget (Trigonella gladiata). Simonkai után Balog Károly (1848—1920) és Szita István végeztek növénytani kutató munkát a baranyai flóraterületen. Az ő munkásságuk már a jelen századra esik. (14., 37., 43.) Baranyának növényföldrajzával itt nem akarok foglalkozni. Azonban annyit szükségesnek tartok megjegyezni, hogy a baranyai flóraterület déli fekvése, mészkőből álló szigethegységei, csonka hazánk sok részéhez képest nagyobb fokú közelsége