Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1931

III. Nemzetközi nevelés. Azok számára, akik a pedagógia, mint megbecsülendő kultúrtényező, iránt ineleg érdeklődést tanúsítanak, a lefolyt iskolai esztendő kellemes meglepetést hozott. Egy terjedelmében és belső értékében is nagyarányú folyóirat indult meg német, francia és angol nyelven: az Internationale Zeitschrift für Erziehungswissenschaft (herausgegeben von Prof. Friedrich Schneider, Verlag J. P. Bachem, Köln). Jelentősége nemcsak abban áll, hogy a különböző nemzetek neveléstani berendezkedését és mozgató eszméit hozza az idegen népek látótávolába, hanem kivált abban, hogy alkalmas színteret nyit egy nagyarányú szellemi tornára, amelyben a pedagógia leghivatottabb mesterei mérik össze kardjaikat azon irányok képviseletében, amelyek követőiül szegődtek. Eddig sem hiányoztak bizonyos egyesületek és folyóiratok, amelyek annak a meggyőződésnek adtak gyakorlati formát, hogy a neveléstani értékek felkutatása kedvéért hasznos és szükséges is átpillantani a nemzeti határokon. Munkásságuk azonban kisebb arányú volt s közlető orgánumaik nyelve miatt jó részben csak abban az országban kelthettek érdeklődést, ahol napvilágot láttak. Az új folyóirat az elszigetelt munkakörök egyesítésére vállalkozik s biztosítja azt a lehetőséget, hogy a felvetett pedagógiai gondolatok és lelemények rövidesen nemzetközi ellenőrzés alá kerüljenek. Ez a körülmény a tárgyilagos értékeknek kialakítását mindenesetre hatalmas mértékben elősegítheti. Kerschensteiner müncheni professzor írta az előszót a folyóirathoz. Megállapítja, hogy egyetlen neveléstani gondolat gyakorlati kristályalakja sem léphet fel avval a pretenzióval, hogy a teljes pedagógiai bölcseséget magába zárja. Az a pedagógiai rendszer, mely pusztán egy ország szellemi forrásaira támaszkodik, könnyű szerrel válik gépiessé s a benne megnyilatkozó, minden jóirányú buzgalom mellett is ki van téve annak a veszedelemnek, hogy elszárnyal fölötte az idő. Azért múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a különböző nemzetek pedagógiai elméletei és rendszerei egymást kölcsönösen megtermékenyítsék. Azok a pedagógiai egyesületek, amelyek a vállalat vezetésére a maguk tekintélyes erőkészletét felajánlották, a közvetlen pedagógiai cél szolgálata mellett távolabbi irányeszméket is szemük előtt tartanak. Steffes müncheni professzor abban a véleményben van, hogy a világ csak a nagy háború befejeztével ébredhetett igazán tudatára annak a szoros kapcsolatnak. amely a kultúrnépeket politikailag s nemzetgazdaságilag összefűzte. Ugyanezt állíthatjuk természetesen a lelki, a szellemi élet mindazon megnyilatkozásairól, amelyek tartalmuk kidolgozottsága és rendszerezettsége révén önálló kategóriákká lettek. Most láthatjuk csak igazán, az individualizmusnak ad absurdum vitt túlzá-