Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1930

I. Elmélkedés a nevelési célról. írta: Kiss Albin. Theodor Litt egy kis pedagógiai tanulmánya adott ösztönzést a jelen gondolattöredékek összerovására. A címe : Philosophie der Gegenwart und ihr Einfluss auf das Bildungsideal (Leipzig, 1927.). Érdekes tudományos problémát fejteget benne. A német bölcseleti irányok s pedagógiai célkitűzések tarka változatai közepette elevenen érzi valamely egységes filozófia, egységes nevelési rendszer hiányát. Fáj a lelkének az a nagy ziláltság, amelyet a német szellemi kultúra terein észlel. Szeretne hazájának segítségére sietni a kibontakozás útjainak előkészítésénél. Az élet gyakorlati jelenségeiből kénytelen megállapítani, hogy a világnézeti s kapcsolatosan a tudományos pedagógiai elméletek holtpontra jutottak. Úgy találja, hogy az egészséges tovafejlődés lehetősége kedvéért vagy a mélységekbe kell aláereszkedni, ahol a tudományok csak potenciális formában élnek; vagy pedig oly magaslati gondolatokat kell felkutatni, amelyek a divergenciák kiküszöbölésére módot nyújtanak. Bizakodással fog a munkához. A mi jelenünket ugyanis már alkalmas távlatnak hiszi a modern idők szellemharcainak objektív elbírálásához. A szenvedélyek tüze lelohadt s a kutatások eredményei, ha ellentétek gyanánt merednek is egymásra, mint a fejlődés hideg fázisai, jelennek meg a szemeink előtt. Mind a jó akarat, amely törekvéseiben megnyilatkozik, mind a kiindulási elvek szimpatikusok lehetnek előttünk. Megoldásai azonban dialektikus természetűek s a gyakorlati élet szempontjából nem jöhetnek számításba. Mikor átpillantja az utóbbi idők nevelési módszereit, a részletekben sok becses értékítéletet alkot. Figyelemre méltó a bölcselet s a pedagógia viszonylatára vonatkozó állásfoglalása, amikor a pedagógia külön érdek- s fogalmi szféráját hangsúlyozza a számos irányban megnyilatkozó mediatizáló törekvésekkel szemben. Tisztelettel honorálható az az őszinteség, amelyet a tudományos elméletek s módszerek gyengeségeinek elismerésében kifejezésre juttat. Azonban valami sajátszerű kegyelet él a lelkében a tudományos fémjelzésű ítéletekkel szemben. Ez a lelkület akadályozza meg őt abban, hogy a bevezető szavakban kitűzött alternativ célját elérje. Végelemzésben nem is képes egyéb gondolatot sugalmazni a pedagógiának, mint azt, hogy oly szellem kialakítására törekedjék, amely a német léleknek fátumszerű szétforgácsolódását tudomásul veszi s az egyéni ízlésnek meg nem felelő nézeteket is türelemmel honorálja. Az a pesszimizmus, amely Th. Litt állásfoglalásában megnyilatkozik, igen sűrűen csendül fel a modern tudományok berkeiben. Ez a szimptomatikus jelenség késztetett bennünket arra, hogy újra megejtsük az ő s egyéb modern szemlélődök r