Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1929
kívánja a céljait képező eszmények szilárd lehorgonyozását az élet vizeibe s a feléjük vezető utaknak határozott irányvonalakkal történő kijelölését Ezeket az előnyöket — az élet adott viszonyai között — egyedül a vallás s a rajta nyugvó erkölcstan (ethika) tudja számunkra biztosítani. A keresztény eszmerend szerint a jó, a szép s az igaz ideái az Istenségben öltenek konkrét alakot s benne olvadnak össze teljesen harmonikus egységbe. A nevelés számos tisztes célt tűzhet ki követésre maga elé, de ezek — belső érzéseink szerint — örökre csak átmeneti, intermediális jellegűek maradnak. Igazi megnyugvást csak az emberi alaptendenciáknak az élet ősforrása, mintaképes egyben végső célja felé történő orientáció képes számunkra biztosítani. A tanári testület ezen meggyőződés hatása alatt megragadott minden alkalmat, hogy a tanuló ifjúság figyelmét a magasságok felé terelje Ennek a célnak szolgálatában állottak a napi sz. miséken való részvétel, a vasár- és ünnepnapi prédikációk. Ezért vezettük el az iskola növendékeit a szokásos egyházi körmenetekre s ájtatossági gyakorlatokra. Ezért kezdtük s végeztük az előadásokat imádsággal. Ezért buzdítottuk őket a szentségekhez való buzgó járulásra. Az iskolai előadásokban is törekedtünk az ismeretek minden felhasználható eleméből lépcsőket faragni a világ Alkotójának minél öntudatosabb megismerésére. A húsvéti ünnepeket megelőző szent gyakorlatra, amelyet Horváth Konstantin, zirci theológiai tanár vezetett finom érzékkel s meleg lelkesedéssel, ugyanezen gondolat hatása alatt tartottunk tükröt az ifjúság elé, hogy megállapítsa a maga lelki állapotának diagnosztikai jeleit. A Sz. Imre jubileumi év alkalmából örömmel irányítottuk az ifjúság tekint tétét a liliomos magyar herceg eszményi alakjára, hogy az ő konkrét példája is beigazolja előtte a vallás erkölcsi nevelői eszmény magasztosságát s azt a belátást érlelje ki benne, hogy már itt, az átmeneti létben, is lehet birtokolni az örökkévalóság jegyeit és sugárzatát, csak utat kell nyitani az emberi természetben reálisan meglevő s a végtelenség felé irányuló lendületnek. Hazafias nevelés. A valláserkölcsi érzület mellett nemzetünk, fajunk szeretetét igyekeztünk mindenekfölött beoltani tanítványaink lelkébe. Úgy érezzük ugyanis, hogy szoros rokoni kötelék fűzi össze az emberi lélek ezen két magasztos megnyilatkozását. Az egyik az égi, a másik a földi haza felé irányúló aspiráció. Az emberi természet tiszta csengésű hangja mindkettő. Testvérek a közös eredetben, a teremtő Isten akaratában A történelem azt igazolja, hogy sorsuk is közös mindenkor az életben. A tisztult valláserkölcsi fogalmak s érzések mellett a hazaszeretet is virágzik; hisz az utóbbi alkalmazott formája az előbbinek. Az ideális hazaszeretet viszont el nem gondolható morális emelkedettség nélkül, mert a magasabb életrend ideái szoros összefontságot tanúsítanak s összhangtalanság nem lehet közöttük. Innen van, hogy a haza iránt tanúsított áldozatkészség fényeinél oly könnyen kapcsolódik össze a kéz imára. A nagy Széchenyi azt mondja: „azok a kötelékek, amelyek hazánkhoz vonzanak s azok az érzelmek, amelyek szivünket a szülők iránt betöltik, azon kevés és ritka források, amelyekből mindig jó és nemes fakad. Valamennyi szenvedélyben, legyenek azok még oly mélyek, mindig önérdek lappang. A szülőket s a földet amelyen születtünk, hálából szeretjük, vagy talán még inkább abból az ösztönből, amelynek eredete az égben van" (Pesti Napló, 1873. 168. sz ). Lelkünkben tehát a két ideál összeforrad s annyival is inkább féltve őrizzük azokat, mert a modern idők nyers, anyagias felfogása egyformán gyűlöli mindkettőt és soha nem szán egy népet sem nemzeti halálra anélkül, hogy egyben valláserkölcsi halálra ne kívánná ítélni. A nemzeti érzés megerősítését intézeti munkásságunk körében kivált a magyar nyelvi s irodalmi, valamint történelmi órák megtartása közben tűztük ki irányító gondolatúl. Az iskolai ünnepélyek, az önképzőköri gyűlések is számos ízben nyúj-