Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1929
29 tottak alkalmat a hazafias lelkesedés kigyújtására. Igen hathatós eszközöknek bizonyultak e tárgyban a magyar nyelvi egyéni dolgozatok, amennyiben itt a gyermeki lélek egybegyűjthette s a maga őserejéből is gyarapíthatta azokat a fénysugarakat, amelyek az előadások szelleméből kivillantak, vagy akár az olvasmányaiból, vagy a gyakorlati élet felemelő, konstruktiv tényeiből áradtak feléjük. Fegyelmi állapot. A tanuló ifjúság fegyelmi állapotáról nagy általánosságban megnyugvással emlékezhetünk meg. A serdülő koroknak természetes velejárói: a lélek ingadozása a reá zúduló sok friss benyomás távlataiban s a gyermeki egyéniség kiteljesülésével egybefüggő érzelmi kilengések növendékeinknél is észlelhetők voltak. Am a figyelmeztető szóra készséges engedelmesség volt a válasz s ily módon az intézeti fegyelem fenntartása különösebb áldozat, vagy rendkívüli segédeszközök igénybevétele nélkül is megtörténhetett. A gyermekek a fegyelmi szabályokat nyomtatásban kapták kezükhöz s az osztályfők és az igazgató szeptember hó folyamán szóbelileg is megmagyarázták előttük a bennük lefektetett nevelési alapelvek jelentőségét. A szülők a szabályzathoz mellékelt szelvény aláírásával tanúsították, hogy annak egyes pontjait tudomásul veszik s a tanári karral összhangban fogják szorgalmazni azok megtartását. Tanulmányi előmenetel tekintetében az ifjúságról hűséges képet nyújt a jelen Értesítőben foglalt érdemsorozat és statisztikai kimutatás. A végermény kielégítőnek tekinthető, mert hisz az ifjúság túlnyomó percentszáma az érdemjegyek miatt előhaladásában akadályt nem szenved. De azt is meg kell állapítanunk, hogy intézetünkben elég sok a gyenge közepes tanuló. A jelenségnek számos oka lehet. A leggyakoribbak s a legáltalánosabbak számos tanulónál az értelmi képességek fogyatékossága s a hiányos energia, amelyet a szunyadó tehetségek kifejtése érdekében foganatba tesznek. Az előbbi gyengeség néha nagy szorgalommal párosul s igen nehéz problémát ad fel a tanári lelkiismeretnek, amely kötelességének ismeri, hogy az érdemjegy megállapításánál a tanulónak tiszteletreméltó erőkifejtését is honorálja. Az utóbbi fogyatkozás az akaratot terheli, de a középiskolai oktatás jelen helyzetében nem volna igazságos dolog érette kizárólag a tanulót felelőssé tenni. Hiszen a társadalom az igények oly nagy mértékével fordul a középiskola felé, hogy a nagyobb arányú elmélyedő munka csak a kivételesebb tanulói egyéniségeknél mutatkozik lehetségesnek. Minthogy a pedagógusi ambíciók, de a jövendő értelmiség szellemi színtájának emelése is azt kívánják, hogy a tanuló a lehető legtökéletesebb fokban termelje ki magában a természeti képességekben kapott őserőket, az orvoslás módjai a következőkben adódnak. Appellálnuk kell a jó szülők belátására, hogy azokat a gyermekeket, akik tehetségükhöz mérten szemmelláthatólag aránytalan küzdelmet folytatnak a középiskolai feladatok megoldása közben, gyakorlati pályákon való elhelyezésükkel igyekezzenek megmenteni a hiu erőfeszítések kínjaitól. A második esetben pedig a társadalom részéről a középiskolával szemben támasztott követelmények lemérséklését tartanok kívánatosnak. A középiskola ugyanis örökre képtelen lesz arra, hogy a possibilis élethivatások igényeit kielégítse. Az utilitárius alapelv vele szemben már azon a címen sem alkalmazható, mert a gyermekben alusznak még a gyakorlati hivatások betöltéséhez szükséges készségek s a középiskolának nem lehet más feladata, mint azokat felébreszteni s oly egyetemes irányú energiákká alakítani, amelyek a választott pályák bármelyikén értékesíthetők lesznek. Egyszerű, triviális igazság, de üdvös megfontolni, hogy a középiskola a régi ideáljához visszahajoljon s a szellemi, a lelki habitusok formációjának gyakorló helye legyen. Kapcsolatosan meg kell találnunk az iskolai élet folyásában