Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1929

5 a pécsi gimnázium tanára s a Katholikus Kör igazgatója, mindkét gyűlés megrendezésénél igen számmottévő tényezőkként szerepelnek. A szabadtanítási kongresszus elnöke, Beöthy Zsolt, több illusztris egyetemi tanár élén jelent meg Buzássy Ábel igazgató előtt s meleg szavakkal tolmácsolta a kongresszus háláját az egész tanári testület lelkes harckészségeért, amely nélkül — mint mondotta — a gyűlés megtartásáról egyszerűen le kellett volna mondaniok. Azon időtájt a magyar parlamenti élet válságos helyzete is erősen a közügyekre irányította a figyelmet. Évről-évre halmozódtak a történeti bizonyítékok arra nézve, hogy az 1867. XII. tc. csakugyan nem lehetett egyéb, mint aminek a magyar törvényhozó faktorok eredetileg szánták, t. i. a magyarság közjogi helyzetének átmeneti szabályozója. A nemzeti sajátos karakter kifejtésére vonatkozó törekvések lépten-nyomon a kiegyezési törvény akadályába ütköztek s az a parlamenti többség, amely az Ausztriával való törvényes kapcsolat fenntartását tűzte ki maga elé feladatul, csak úgy maradhatott meg a hatalom birtokában, ha valamit áldozatul tudott vagy akart hozni a nemzeti aspirációkból. A közjogi ellentét mellett egyébfajta súlyos akadálya is volt a magyar nemzeti konszolidációnak. Az 1875 óta uralmon levő, ú. n. szabadelvű párt — kivált az egyházpolitikai törvények megvitatása idején dúló, szenvedélyes küzdelmekben — sokat elporlasztott azon magas lelki értékek közül, amelyek a történelmi magyarság lelkiismeretének szabályozói voltak. így akaratlanul is megterhelte magát avval a felelősséggel, hogy a hamarosan nagy hullámokban terjedő, romboló világnézet számára megtörte az utat. Pécs városa akármily távol esik is az ország szivétől, mint valami nagyon érzékeny műszer, tudja mindenkor felfogni a magyar közszellem rezdületeit. Utat talál hozzá a nemzeti egységes szellem szétbomlását sirató, honfiúi bánat; de sajnos, az idők fagyasztó lehelete is, amely kivált azon társadalmi elemek belső világában pusztít, amelyek igazában sohasem tudtak belsőleg hozzáforradni sem a nemes város, sem a magyarság történelmi lelkületéhez. Sicyes abbéról olvassuk, hogy zsebében állandóan új alkotmány tervezetet hordott. A forradalmi idők ezen szimptomatikus jelensége az országban is, Pécs városában is sűrűen feltünedezik. A társadalmi élet zavaros hullámaiból előbukkanó bizonytalan értékű egyéniségek kathedrákra ülnek s a szabadgondolkozás cégére alatt hirdetik egy újfajta élet berendezésére vonatkozó gondolataikat. A város szükségét érezte annak, hogy e vészes áramlatnak a jóérzésű, konzervatív polgárság összefogó munkája adjon ellensúlyt. így alakult meg 1907-ben a pécsi Nemzeti Szabadtanítás Egyesülete, amely a nagyközönség orientációját az atheista s hazafiatlan munkássággal és vezetőivel szemben a legérdemesebb s legilletékesebb egyéniségek által kívánta foganatba tenni. A ciszterci tanári testület ezen mozgalomban is kiveszi a maga részét. Buzássy Ábel a vele szemben megnyilatkoztatott bizalom folytán az egyesület alelnöki tisztségében fáradozik. Ezen a cimen is, de meg amennyiben Pécs városa részéről azon kitüntetés érte, hogy a Vass Bertalan dr. távozásával megüresedett törvényhatósági bizottsági tagságra őt választotta meg, sűrű alkalmakkor tudta a maga tüzes, hazafias érzését és nemes konzervatívizmusát a polgárság javára értékesíteni. Az érintett súlyos problémák elég parazsat hintettek a nemzet fejére. De új veszedelemmel is számolni kellett. A nemzetiségi agitáció, kivált az állandóan vulkánikus Balkán-félsziget felöl, mindegyre aggasztóbb arányokat öltött. A magyar fajszeretet egy igen értékes, de, amint az idők tanúsították, kissé megkésett nemzetvédelmi szervet kívánt vele szemben foganatba tenni, a Julián-egyesületet, amely azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a kultúrintézmények áldásaival fűzze a magyarsághoz a délvidéki faj testvéreket s hangolja barátságosabb érzületre a gyű-