Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

1842-ben pedig Deáky Zsigmond felszentelt püspök, prelátus s kácsi apát kerülnek a győri tankerület élére.

1 Amennyire óvja az államhatalom a katholikus vallás tisztaságát, ép oly eréllyel követeli meg másrészt, hogy a nem katholikusok a maguk terén foganatosítsák mindazon kötelességeket, amelyeket a Ratio az előbbiekkel szemben szorgalmaz.

2 Ezen rendelet végrehajtása Pécsett sok nehézségbe ütközött, amennyiben az akatholikusoknak a múlt század első felében a város területén nincsenek hittanáraik. Azért a gimnáziumi tanári kar elhatározza, hogy az ifjakat „bona modalitate" a katholikus vallás felvételére kell reábírni; ha ez nem sikerül, a közeli községekbe szálljanak ki időközönkint a vallásoktatás s egyúttal az ájtatossági gyakorlatok végzése kedveért.

3 A nemkatholikus ifjaknak — az akadályok ellenére is — annál komolyabban kellett venniök a fennebbi rendelkezést, mert a magas kormányszék a vallástani érdemjegyek beterjesztését az illetékes lelkészektől várta

1 s ezeknek kedvező jelentései nélkül a tanúlmányokban való előhaladás nem volt lehetséges. A pécsi tanári karnak relációja szerint a görög keletiek s a kálvinisták Pécsváradon, a lutheránusok Bonyhádon szerzik meg a vallástani tanjegyeket; a zsidó tanúlókat pedig a gimnáziumi igazgató elnöklete alatt a pécsi zsidó magántanítók kérdezték ki az alrabbi jelenlétében.

5 Az eddig feltárt jelenségekben észrevehetően előttünk áll a múlt század első felének egyik előkelő kultúreszménye, amely az erkölcsi öntudat élesztgetésével igyekszik menteni az egyént az új áramlatok fonnyasztó befolyásaitól. Ugyanebben az időszakban az erkölcsi restauráció eleven vágyához édes testvérként csatlakozik egy másik — a sóvárgás a nemzeti öntudat feltámasztása s megfokozása iránt. A tisztes hajdannak értékes gyöngye, hódolatra gerjesztő jellemvonása mind a kettő. A sorscsapások, a szellemi és politikai rázkódtatások újra reájuk terelik a figyelmet — azon belső kapcsolat révén is, amely közöttük fennáll. Az egyedek is, de a nemzetek is az Isten kertjének virágai gyanánt tekinthetők. Azonos éltető elemeik mellett is, amelyeket az élet talajából szívnak fel, egyéni létre hivatott mind a kettő. Az erkölcsi erők, amelyek az egyedi létet áthatják, kirügyeztetnek benne 1 Főgimn. L. 1842. jún. 3. gyűlés jegyzők. 2 U. o. 1819. okt. 29. Főig. 3 U. o. 1825. dec. 15. gyűlés jegyzők. 4 V. ö. 1830. aug. 24., 1833. okt. 9. Helyt. " U. o. 1833—4. tanévi jelentés az idegen vallásuakról.