Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

A tanári kar az iskolai törvények megtartását lelkiismereti kérdésként kezeli. Az egyik gyűlésen elhatározzák, hogy a gyóntatószékben is kiváló figyelmet fordítanak erre s igyekeznek reávenni az ifjakat, hogy a fönnebbi szabványokat a tisztes természetből önként eredő igényeknek fogják fel s hogy ne tegyenek titokban semmit, amit nyílt szinen megcselekedni nem merészelnének.

1 Hogy valamiképen a valláserkölcsi nevelés szorgalmazásában a tanárok ébersége meg ne lankadjon, az állami intézkedések pontosan megkövetelik, hogy a jegyzőkönyvekben az isteni tiszteletnek rendjéről s a vallási kötelmek teljesítéséről szóló jelentés sohase hiányozzék.

2 Annak a tiszta szellemnek, amelyet a katholikus vallás áraszt át az ifjúság lelki világába, a politikai hatalom azon idő tájt szinte az Egyházzal versenyző gondos őreként tűnik elénk. Az uralkodó egy udvari rendeletben tudatja, hogy a vallásoktatás fölött a felügyeleti jog a megyés püspököket illeti meg.

! A tanárok a nemzeti zsinat óhajának megfelelően nem csupán a szokásos tanári esküt, hanem IV. Pius pápa formulája szerint a trienti hitvallást is kötelesek letenni.

1 A Helytartótanács 1824. júl. 20-i rendelete szerint a hittani vizsgálatokat a püspöki helyettes jelenlétében kell megtartani s félévenkint jelentés küldendő e tárgyban az egyházmegyei hatóságokhoz.

5 A hittanítás behatóbb ellenőrzése kedveért a püspökök bármikor elküldhetik ellenőreiket a vallástani órákra s a sz. beszédekre." A jelen rendelkezésekhez a pécsi gimnázium a legnagyobb pontossággal alkalmazkodik. Egyébként az egyházias szellem megőrzését a tanárok szerzetesi és papi jellegén kivül azon körülmény is biztosította, hogy a főigazgatók mindnyájan papi emberek ezen időszak folyamán. Paintner Mihály, győri kanonok s rátóti prépost, 1816-ban, mint címzetes püspök s a Helytartótanácsnál alkalmazott tanácsos, válik meg a főigazgatói tisztségtől.

7 Helyét 1824-ig

s Fejér György, egyetemi dogmatikai tanár, később pestújhegyi prépost, töltötte be, akinek az ő mérhetetlen szorgalma s gazdag irodalmi munkássága révén általánosan ismert és tisztelt neve van a magyar kultúra történetében. Az ő visszavonulásával Dresmitzer József, győri kanonok," 1 Főgimn. L. 1826. dec. 14. jegyzők. 2. p. 2 1800. nov. 4. Helyt. 1813. jan. 26. Helyt. Ratio ed. 1806. §§. 233., 243. 1

1 Főgimn. L. 1822. jún. 3, Hofdecret, N. 5678. 4 U. o. 1822. okt. 26. Főig. 6 U. o. 1824. okt. 31. gyűlés jegyzők. 0 U. o. 1835. szept. 27. gyűlés jegyzők. 3. p. ; U. o. 1816. aug. 13. Főig. s U. o. 1824. dec. 16. gyűlés jegyzők. 9 U. o. 1825. márc. 22. gyűlés jegyzők.