Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

tiszta kultuszából, a vallás megszentelő erejéből, az uralkodó iránt tanúsított hűségből, a haza s a polgártársak szeretetéből, mint mindmegannyi forrásból patakzik elő.

1 A nevelő-oktatás gondozását az állam jogának vallja. Az új helyzet azonban mit sem akar változtatni a nevelés azon régebbi, végső célzatán, „hogy az ifjak gyengéd lelkeiben lassankint az erények szeretete üsse fel tanyáját".

2 Ugyanezen törekvés sugalmazza a Ratio educationis azon intézkedését, amelynél fogva az egyetemen két hitszónoki állást szervez (§. XXIII.). Kimondja, hogy az akadémiákon az exhortator teljes jogú tagja a magistratusnak (§§. XXVII., XXX.). A gimnáziumi igazgatóknak kötelességükké teszi, hogy „az erkölcsöket ápolják; rendet, fegyelmet tartsanak; első sorban pedig a vallásos buzgalom élesztésére fordítsák minden igyekezetüket" (§. XXXIV.). Az archigimnáziumoknál rendszeres exhortátort alkalmaz, aki teljes joggal vesz részt a tanári gyűléseken (§. XXXVIII.). A latin iskolák tárgyairól szóló bevezetésben is kifejezésre jut a Ratio educationis azon igénye, hogy a tanúlók „probi viri bonique Christiani efficiantur" (§. C.). „Minthogy az erkölcsök legbiztosabb őre s a bűnök leghatékonyabb ellenszere a vallásos érzés, ép azért a vallástan tanítására kiváló gondot kell fordítani (§. CX.). A többi tárgyak keretében is az olvasmányokat oly módon kell kiválogatni, hogy azok az erkölcsök nemesítésére alkalmasak legyenek (§. CXVI. p. 184.). Az általános fegyelmi szabályokban is voltakép a keresztény erkölcstan rövidre fogott kivonata tűnik elénk (CIII.). Az Isten iránt való kötelmek rajzolásánál erőteljesen hangsúlyozza az új tanterv s utasítás, hogy a tanárok a vallástanon kivül is minden tárgy keretében törekedjenek buzdítani az ifjúságot az élet Urának buzgó szolgálatára (§. CCXLVIII.). Elrendeli továbbá, hogy a tanév ünnepélyes istenitisztelettel kezdődjék és záródjék; hogy a tanúlók előadás előtt és után imádkozzanak; havonkint gyónjanak; naponkint sz. misét, vasár és ünnepnapokra exhortáciot hallgassanak ; Mária-kongregációkba tömörüljenek s húsvét előtt sz. gyakorlatot tartsanak. Ezen a téren tehát újraéled a Ratio studiorum alapirányzata. Mégis meg kell állapítanunk, hogy „si duo faciunt idem, non est idem". Maga a hivatalos állam legfeljebb csak negativ eszközökkel rendelkezik az ifjúi lélek fegyelmezésénél. Amikor pozitív erények kialakítására ad utasítást, oly törvényt alkot, amelyet az állami tekintély 1 Ratio educationis . . . Vindobonae, 1777., p. 4. 2 U. o.