Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

okozati összefüggést létesít a jezsuita rend eltörlésével a tanügyre súlyosodó, hatalmas hiányérzet s az új állami tanrendszer: a Ratio educationis között. Minthogy a jezsuiták vagyona szabályszerű leltározás és felbecslés folytán már megközelítőleg ismeretes, a Helytartótanács elérkezettnek véli az időt oly intézkedések foganatba tételére, amelyek a tanügynek egészen szisztematikus rendezését lesznek hivatva előkészíteni. Jelzi, hogy a király nyolc tankerületet állít fel, élükön egy-egy főigazgatóval. A győri és pécsi tankerület főigazgatója Niczky Kristóf gróf, cs. és kir. kamarás, v. b. t. t., verőczei főispán, a hétszemélyes tábla elnöke stb. leszen. A városi és községi iskolák (scholae nationales et triviales) egy-egy tanfelügyelő gondjai alá kerülnek, akik az illető tankerület főigazgatóinak joghatósága alatt fognak állani. Minthogy az uralkodó az iskoláknak alkalmas elosztottságát is óhajtja, e célra egy egyetem, négy akadémia, minden tankerületben egy-egy „capitale gymnasium" vagy archígymnasium, több nagy- és kisgimnázium, a tanítók képzésére a „capitalis nationalis schola" s egyéb városi és községi iskolák szolgálnak. A korábbi hat tanár helyett a gimnáziumokba csak öt kerül, tekintettel az életbe lépő új tanrendszerre. Ezen rendelkezés értelmében a pécsi gimnázium egészen hivatalosan beleilleszkedik a tanulmányi alapból fenntartott s állami kezelés alatt álló iskolák rendszerébe. Minthogy Pécs városa tankerületi székhely lett, a gimnázium archigimnázium rangjára emelkedik. Tanári testülete szabályszerű konkurzus és királyi kinevezés révén egészül ki. 1776. szept. 16.-án van az első ilynemű csőd. Igazgatóvá Faitser Ferenc, tb. kanonok lett; három egyházi s két világi tanár került az intézet tanszékeire. A jelen esztendőtől egy időre a pécsi archigimnázium életét, munkarendjét a fennmaradt, gondosan vezetett naplókból kísérhetjük nyomon. Ezek a feljegyzések nagyobbára a vallásos kötelmek teljesítésének s az előadások rendjének külsőleges kereteit vázolják. Első tekintetre feltűnik, hogy a Jézus-társaság rendszere ölt bennük kristályalakot. Lelkiekben a jezsuita intézetekben megszokott ájtatossági gyakorlatok sértetlenül fennmaradnak. Tovább él a Maria Annunciata s az Agoniae Christi kongregációja. Tovább szövődik az a kedves hagyomány is, hogy az egyes osztályok külön-külön védőszentekhez fordulnak megkülönböztetett tisztelettel. A rhetorok Sz. Katalint, a poéták Xavéri Sz. Ferencet, a syntaxisták Sz. Alajost, a grammatisták Sz. Ignácot, a principisták Nep. Sz. Jánost s a parvisták