Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére

23 jellemrajz ne készült volna. A pályadíjak — melyek előbb kissé megcsappantak — ismét nagy számban járulnak az ifjak munkára buzdításához. Kiválóbb működők: Nagy József, Gábor Andor, Samohil István, Rácz Kázmér, Gauzer Rezső, Szita Ernő, Dobrozemszky Mátyás, Herczenberger Aladár, Baumann Béla, de valamennyi közt legkiválóbb a kora véget ért szép tehetségű Hardy Lajos. A jutalmazásban ezen időszakban kezd részt venni a Pécsi Kath. Kör is, de az eddigi sablont megváltoztatja és az első alkalommal értekezés helyett Pilch Dezsőnek egy festményét jutalmazta. Említésre méltó a „Hazafias Társaság" is, mely 2 aranyos jutalommal évenkint szerepel a Kör jóltevői között, míg fennállott. A pályatételek közt e korban szerepel először az alkoholellenes küzdelem thémája is, Vass Bertalan dr. igazgató sürgetésére, melynek eredménye egy sikerült novella „Üres sziv — üres elme" címmel és egy értekezés az alkohol romboló hatásáról. A legnagyobb érdeklődés azonban ez időben főkép a szavalás felé irányult és néha valóságos harcok keletkeznek a bírálók között, hogy a legnagyobb elismerést, a jegyzőkönyvi dicséretet megérdemli-e a szavaló. E szavalat-bírálat idővel annyira fenyegette már a Kör békéjét, hogy az idén az elismerés fokozatait jónak látta törölni a szabályzatból. * * * Námesy Medárdot 1907-ben szülőföldjére, Székesfehérvárra helyezvén át felsőbbsége, helyét a vezetésben Tordai Ányos dr. foglalta el. Nagy ambícióval, ritka szakképzettséggel fog az Önképzőkör fejlesztéséhez, magas nívóra emeléséhez. A mi Körünknek mindig volt egy nehézsége, mely az ifjaknál akár a nemes törekvésnek, akár a lenge hiúságnak szárnyát szegte, a kifelé való mutatás „brillirozás" hiánya. Más intézeteknek sokszor még tánccal is összekötött nyilvános ünnepélyei már a beíráskor felkeltették a szereplési vágy viszketegét, sőt sok esetben a rendes tanulmány is háttérbe szorult egy-egy ünnepély sikere érdekében, a megtapsolt szerep pedig a könnyelműek refugiumául szolgált. A pécsi főgimnázium önképzőkörének ünnepélyei — néhány kivétellel — házi ünnepélyek voltak, melyeken legföljebb a tanárikar volt jelen, s igy nem igen alkalmasak arra, hogy különösebb ambícióknak legyenek melegágyai. Nem tartozik ide ennek helyességét vagy helytelenségét vitatni, Tordai azonban számolt a körülményekkel és főhivatásúi tűzte maga elé a külső hatások fényét a belső tartalom emelésével kárpótolni. Elmélyedés, alaposság és szép feldolgozása az összegyűjtött anyagnak volt a munkaprogramm, melynek alapján üde, értékes mun-