Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére

22 Kiváló működők ez időből: Baranyai Béla, Babits Mihály, Surányi Miklós, Ollé László, Gebhardt József, Vérfy Aladár, Rudnyánszky Miklós br., Balta Béla, Franck Richárd, Soós Nándor, Madarász Géza, Deák Antal, Csernits Jenő, Szuly Jenő, Gebhardt Antal és Szandtner Pál. Érdemes még megemlítésre, hogy a figyelem ekkor irányul először Pécs város gazdag történetére s két alkalommal ily tárgyú dolgozatokat jutalmaztak nagy elismeréssel a Kaszinó-díjjal; szerzőik Balta Béla és Deáky Andor. 1903-ban érte Greksát az a magas kitüntetés, hogy a király a zágrábi egyetemre nevezte ki tanárnak s így Körünk elvesztette tudós és lelkes vezetőjét. * * * Az új elnökben, Námesy Medárdban, azonban új erőt is kapott a Kör, aki fiatal szivének buzgó lelkesedésével és pályakezdő ambíciójával törekedett pótolni a hiányt, melyet Greksa távozása okozott. Námesy finom, szerető bánásmódjával szinte egy csapásra meghódította magának az ifjúságot, úgy hogy mindjárt az első évben csaknem megkétszereződött a tagok száma, (86-ról 156-ra emelkedett). Az 1903/4. tanév szomorú esztendő úgy a főgimnázium, mint az Önképzőkör történetében. Mócs Szaniszlót, az idegenben elhúnyt kitűnő tanárt, az Isten és emberszeretet szent hevületét szivében hordó papot vesztette el intézetünk. Önképzőkörünk szomorúan fájó ünnepet rendezett nagy emlékének, melyen Kádas Lajos és Ollé István méltatták érdemeit. Ez évben merült fel először az a gondolat, hogy az Önképzőkörnek nevet is kellene adni. A tagok nagy része Rákóczi nevével akarta jelölni az egyesületet, az elnök azonban helyesebbnek vélte, ha általános szokás szerint valamely nevezetes irodalmi férfiúról nevezik a Kört. Minthogy pedig ehhez nagyobb megbeszélés szükséges, a Kör tagjai egyelőre levették a kérdést a napirendről. Námesy 4 esztendeig (1903—1907-íg) állt a Kör élén s bár a termelés szemlélésénél bizonyos hullámzást lehet észrevenni, vezetése alatt a színvonal emelkedőben van. A kitűzött értekezések és szabad előadások nagy részben jegyzőkönyvi dicséretben részesülnek, de legdicséretesebb bennök pedagógiai szempontból a helyes tárgyválasztás. Kétszáz elfogadott mű között majdnem fele verses mű ugyan, de a prózai dolgozatok közt sok érdemes munkát őriz a levéltár. Találunk köztük Széchenyiről, Zrínyiről, Vörösmartyról, Munkácsy Mihályról, Rákócziról kitűnő értekezéseket, sőt úgyszólván alig van irodalmi, politikai vagy egyéb történelmi nagyságunk, akiről élet- és