Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Iskolai közlemények az 1912/1913. tanévről - VIII. A tanintézet 1912—13. évi története

Ill Legyen magyar a magyar haza minden polgára, nemcsak érzelmeiben, hanem külső életviszonyaiban is és ne kicsinyeljük a név jelentőségét, amely a külföld előtt első sorban mutatja meg magyar mivoltunkat. Minden magyar név egy-egy erkölcsi kötelességet ró a viselőjére, egy-egy zászló, mely a magyarság előrehaladásának útját jelöli. Felszólításunknak és buzdításunknak volt is foganatja, mert többen az igazgatóság útján maguk, mások testvéreikkel együtt folyamodtak névmagyarosításért s vettek fel jó magyar hangzású neveket, összesen 20. 6. Fegyelmi állapot. A tanulók fegyelmi viszonyait a nm. Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumtól szentesített fegyelmi intézkedések szabályozzák. Két külön lapon vannak ezen fegyelmi szabályok csoportosítva. Az egyik a tanulóknak szól és ezt beíráskor mindenki megkapja, de meg minden osztályban ki van függesztve. A másik azon pontokat tartalmazza, melyeket a szülőknek és házigazdáknak kell ismerniök és maguk részéről érvényesíteniük. Ezen lap egyszersmind a felvételi- és tandíjak nyugtatójául szolgál és minden szülő tartozik megőrizni. Ezenkívül a fegyelmi szabályokat az osztályrendezés alkalmával az osztályfők pontról-pontra felolvassák és megmagyarázzák, az igazgató pedig a tanári kar jelenlétében ünnepiesen felolvastatja az ifjúság előtt, midőn buzdító, intő, óvó, figyelmeztető beszédet intéz a tanulókhoz. Különben is minden egyes tanár, de főleg az osztályfő és az igazgató nemcsak, magyarázói, de éber őrei is a tanulók viselkedésének és kötelességöknek tartják az atyai szigorral is érvényt szerezni az iskolai törvényeknek ; gyanús esetekben, hogy a baj csiráját is elfojtsák, a tanulókat lakásaikon is felkeresték az osztályfők. Igazi fegyelemről csak ott lehet szó, ahol a fegyelem a tanulók lelkéből fakad s nemcsak a külső hatások kényszere alatt keletkezik. Ép azért a fegyelem bázisává is a vallást tettük, amely egyedül képes megadni azt az éltető erőt, mely megőrzi az emberi szív romlatlatságát. Az állam, község, iskola, egyén fegyelmét s vele nyugalmát és boldogságát semmiféle rendőr és paragrafus nem biztosítja úgy, mint az a lélekből fakadó kényszer, a valláserkölcsi érzésen alapuló lelkiismeret, az az úgynevezett kisbíró, mely az embert mindenkor és mindenben a jó követésére s a rossz kerülésére szorítja vaskézzel. Sajnos, hogy nemcsak a diáktartók, de maguk a szülők sem nyújtanak segédkezet a fegyelmezésben, sőt az otthoni laza felügyelet, túlságos engedékenység, a társaságban, zsúrokon, stb. való szerepe által még tápot nyújt az amúgy is fegyelmezetlenségre hajlandó ifjúnak. Sokszor sajnosan kell tapasztalnunk, hogy helyben lakó intelligens szülő sem gyakorol mindenkor kellő felügyeletet serdülő fiai felett s majdnem