Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1911

5 középkori iskolázása Párisban, A ciszterci rend múltja Magyarországon, III. Béla és a magyar nemzet művelődése, Hogyan lettek a ciszterciek tanítórenddé Magyarországon stb.) foglalkozik III. Béla király telepítvényeseivel, akik jó- és balsorsban egyaránt hűséges munkásai voltak a magyarság kulturális érdekeinek. Kiterjeszkedik azonban a művelődés egyéb tényezőire is. Szinte csodásan gyors egymásutánban jelennek meg: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig, A káptalani iskolák története 1540-ig, A debreczeni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei, A pécsi egyetem, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban c. nagyobb művei, melyek közül nem egyet a Magyar Tudományos Akadémia koszorúzott meg. Egyéb értekezéseiben és monográfiáiban főkép az Árpád-kor műveltségi állapotaira derít fényt; cikkeiben és beszédeiben rendi vagy országos ünnepi alkalmak jelentőségét, kiváló férfiak (Pauler Gyula, Czobor Béla, Inczédy Dénes, Mátyás Flórián, Horváth Mihály) érdemeit méltatja; könyvbirálataiban a jelentősebb történeti műveken tart szemlét. Eddig 11 önálló munkája, 67 értekezése és cikke, 37 könyvismertetése és bírálata jelent meg. És mekkora tömege a jegyzeteknek, halmaza az összehordott anyagnak vár még feldolgozásra ! Ez azonban csak egy része űttörő munkásságának. Nemcsak mint iró, hanem mint tanár is teremtett. Teremtett érdeklődést, felzaklatott munkakedvet s teremtett uj iskolát tanítványai körében a régi magyar műveltség kincsesházának a kikutatására. Amióta (1893) mint magántanár, majd (1898) mint az ő számára rendszeresített művelődéstörténeti tanszék első nyilvános tanára működik a budapesti tudományegyetemen, egész sereg szorgos ifjú kéz dolgozik egységes terv szerint az eddig elhagyott területeken. Teendőiket a Mester osztja ki. Irányítást tőle kapnak. Csüggedésükben ő a bátorítójuk. Segítséget tőle várnak. Tanácsért őhozzá fordulnak. Haladásukról neki számolnak be. Sikereik örömét vele osztják meg. S ő mily boldog, mikor a „Művelődéstörténeti Értekezések" sorozata egyegy ujabb füzettel gyarapodik! Szeretettel forgatja, százszor is megsimogatja nézésével s mikor a könyvespolcra a többi közé teszi, szelid, kék szemeiben felragyog az önzetlen öröm derűje: „Egy tar-