Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
22 démonja — a világtért ketté osztó síknak egyik oldalára a gyorsabb, másik oldalára a lassúbb molekulákat bocsájtaná, létesülne az a hőfokkülönbség, amely minden életnek, tehát a világ megújulásának is föltétetle. Ennek a Maxwell-déinonnak nincsen hatalma sem az anyag, sem az energia fölött. Nem bírna csak egy kilogramm anyagot, csak egy kilogramm-méter energiát sem teremteni vagy megsemmisíteni. De van hatalma az atomok és a molekulák fölött, de ez a hatalma is csak rendező hatalom. A meleg, azt tanítja a fizika, a molekuláknak egyenletesen rendetlen mozgása azaz a molekulák az állandó hőfokú testben is a legkülönbözőbb sebességgel mozognak. A Maxwell-démon különös agitálásánál fogva képes volna egy pohár vízben, egy darab vasban pl. egy kulcsban az elfoglalt térnek egyik részébe gyorsabb, a másik részébe a lassúbb molekulákat bocsájtani és ez által a kulcsnak egyik részét izzóvá, a másik részét jéghideggé tenni, a pohár víz egyik részét forrásba hozni, a másik részét pedig megfagyasztani; képes volna egy oldatnak vagy egy gázkeveréknek molekuláit úgy rendezni, hogy az oldatnak is, meg a gázkeveréknek is szétváljanak az alkotó részei. Stb. E végből a kulcsot, a pohár vizet stb. ketté osztó sík nyílásait kellene csak megnyitnia pl. a jobbra törekvő gyorsabb és a balra törekvő lassúbb molekulák előtt. És ezt munkavégzés nélkül megtehetné! Az energetika második főtétele rögtön romba dőlne, mihelyt a Maxwell-démon a molekulák mozgását is befolyásolhatná. Ez a Maxwell-féle gondolat is bizonysága annak, hogy a világ nem perpetuum mobile mely poraiból újra éled. „Az egyensúlyba jött rendszerben önmagától változás többé külső energia hozzájárulása nélkül elő nem állhat.“1 A világ létesülésére szükséges volt a Teremtőnek „Legyen“ szava, szükséges lesz megújulására is. A világ természettudományos megismerése. A csillagászati tudományok khaoszába Newton törvénye vetett világosságot. Rendet csinált ott, ahol látszólag rendetlenség uralkodott. Ez egy törvény magyarázatát adja az összes égi jelenségeknek. Általa lett a csillagászat ideálja az összes természettudományoknak. A mechanikai tüneményeket pedig megfejtik Newton mozgástörvényei és az elektromosság tanára fényt vet a Faraday-Maxwell-féle elektromágneses fényelmélet. Más disciplinák még a tapasztalatok sokaságával viaskodnak. Legyen elég a meteorológiára hivatkoznunk. Hogy a meteorológus valaha oly biztosan megmondhassa előre az időjárást, mint a csillagász pl. a nap- és a holdfogyatkozást, nem is merjük remélleni. A természettudományok legvégső ideálja azon egyetlenegy hipotézisnek felállítása, amelyből az anyagi világ összes jelenségeinek törvényszerű összefüggése folynék és azon egyetlenegy formulának: a világformulának a megállapítása, amelynek segítségével adott időpillanatnak — mondjuk pl. a jelen időpillanatnak — megfelelő észlelési adatokból az anyagi világnak összes múlt és jövő jelenségei megmagyarázhatók volnának. Ha ezt valaha elérnök, akkor ehnondhatnók, hogy megismertük az anyagi világot természettudomány ilag. 1 Than Károly: A kísérleti chemia elemei. Budapest, 1897. 70. 1,
