Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
23 Amint a csillagász, ha ismeri adott időpontban a naprendszer összes tagjainak: a bolygóknak, a holdaknak, az üstökösöknek tömegét, helyét és sebességét, mathematikai biztossággal megmondhatja, hogy bármely múlt vagy jövő időpontban minő volt illetőleg lesz a naprendszer állapota, megmondja, hogy mikor következik be valamely égi tünemény pl. a Halley- féle üstökös visszatérése; épen úgy annak a világformulának boldog birtokosa, aki ismerné az anyagi világ minden atomjának vagy mondjuk, elektronjának tömegét, helyét és sebességét, hü képét bírná adni minden múlt vagy jövő időpontra az egész anyagi világnak és ennek alapján megmondhatná, mi történt a múltban és mi fog történni a jövőben. Du Bois-Reymond beszél ilyen szellemről és Laplace után, kinél először esik szó a világformulát biró szellemről, Laplace-szellemnek nevezi. E szellemnek, amely azt a legfelső fokot jelzi, amelyre az emberi szellem felemel- kedhetik, de természetesen csak elméletben, az emberi szellem csak gyenge, csak homályos árnyéka. A Laplace-szellem előtt nyitott könyv volna az anyagi világnak jelenje, múltja és jövője. Meg bírná mondani, minő elrendezettségű és minő mozgásban levő molekulák alkották pl. Julius Caesart, mikor a Rubikont átlépte és minők fogják alkotni azokat az Ausztráliából kiindult utazókat, kik majdan eljönnek Páris és London romjaihoz, hogy lerajzolják a London-Bridge lerontott íveit vagy párizsi Pantheon összedőlt falait.1 Ez a démon az agyvelő mechanikájának ismerete alapján — ma még nem tudjuk, hogy bizonyos lelki állapotnak az agyvelő-atomok bizonyos helyzete vagy bizonyos mozgása felel-e meg — feltárhatná előttünk, de a nélkül, hogy keletkezésüket megfejthetné, azokat a gondolatokat és érzelmeket, amelyek Caesar lelkét a Rubikon átlépésekor eltöltötték és azoknak az ausztráliai utazóknak lelkeit Paris és London romjain el fogják tölteni. De ha ettől a szellemtől, amely végre is csak íokozatilag különböznék az emberi szellemtől, megkérdeznők, 1. mi az anyag, az erő és az energia, 2. hogyan jött létre a mozgás, 3. mi az élet eredete, 4. hogyan fejtsük meg a természet célszerű berendezettségét, ha továbbá megkérdeznők tőle 5. az érzet keletkezését, 6. a gondolat és nyelv eredetét, ha felvilágosítását kérnők 7. az akarat szabadságának kérdésében, feleletét hiába várnók. Ez a hét rejtély a világ mechanikai felfogásának, természettudományi megismerésének határait jelzi, amelyeknél a Laplace- szellem, bár annyira fölöttünk áll, mint a világformula a mi formuláink fölött, époly tanácstalanul állana mint mi. Du Bois-Reymond az L, 2. és 5. kérdést transcendensnek azaz még a Laplace-szellem által is megoldhatatlannak mondja. Ha egyszer meg van az anyag és mozgása, a 3. és 4. kérdésnek és ha egyszer meg van az érzet, a 6. kérdésnek, bár nehéz, de még sem lehetetlen a természet- tudományos megoldása. Ha tagadjuk az akarat szabadságát, a 7. rejtély elesik, ha állítjuk újból transcendens kérdés előtt állunk. A fatalista Zenont szolgája, Kition, meglopta. Kitionnak, ki bűnhődése közben tettét a fátummal mentegette, Zenon így felelt: „Igen, de a fátum meghozta neked a büntetést is.“ Ez az anekdota is bizonysága annak, hogy a fátumnak, a sorsnak a végzetnek csak elméletben vannak hívei.1 2 1 Bougaud E.: A kereszténység és korunk. I. 15. 2 V. ö. Du Bois-Reymond; Ober die Grenzen des Naturdenkens und die sieben Welträtsel. Leipzig. 1907.
