Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
20 anyag nem kelt életre, amit egyesek vártak tőle,1 de beilleszkedett az energiatannak akkor még ismeretlen kereteibe. Nihil növi sub Sole. Semmi sem új a Nap alatt. (Préd. k. 1. 10.) A rádiumtól is várták, de ismét hiába, hogy életre kelti az élettelent; félteték tőle az energiatan ma már megállapított törvényeit is, de alaptalanul. Nem érintette az energia megmaradásának elvét, de megszüntette a elemek állandóságába és az atomok oszthatatlanságába vetett hitünket, az atomközi energiával pedig egy új energiafajtájára terelte figyelmünket.1 2 Hogy a rádioáktivitás jelenségeit megfejtsük, feltesszük, hogy az atomokba órási mennyiségű energia van felhalmozva, elraktározva, amely az atomok szétesésekor felszabadul. Pl. Egy gramm hidrogéniumban több mint 10 tonna kőszén égésmelegével aequivalens energia van lekötve, leláncolva. Ennek az atomközi energiának kioldódása állandóan folyamatban van. Történhetik ez a kioldódás észrevehetetlen lassúsággal, mint az égboltozat csillagképeinek változása, de történhetik robbanásszerűen is; a rádioáktivitás az atomközi energia robbanásszerű kioldódásának jelentkezése. „Ha valamikor ennek a leláncolt atomközi energiának észrevehető töredéke felszabadulna, az egész mindenség felrobbanna és gázköddé alakulna.“3 És a tudomány azt tanítja, hogy ez meg is fog történni. Feléje észrevehetetlen lassúsággal közeledünk. A rádioáktivitás jelenségeit a természettudomány ezen az alapon magyarázza. A csillagok világában is van példánk az anyag szétporlódására; ez az üstökösök pusztulása. Az üstökösök élete néhány ezer évre terjedhet. Ezen idő alatt tömegük pályájuk mentén szétszóródik. Ha Földünk ilyen üstököspályán halad keresztül, a szétporlódott üstökös maradványai hulló csillagokként jelentkeznek. Az üstökösök sorsában osztozkodnak a bolygók is, a napok is, csakhogy a bolygók élete sok millió évre terjedhet, egy-egy napé pedig sok száz millió évre. Az energia szétszóródása és az anyag elporlódása feljogosít arra, hogy higgyük a lehető legnagyobb általánosítást, amelyet a tudomány csak ismer: az anyag khaotikus köddé és az energia egyenletes hővé lesz.4 „Porpól lettünk és porrá leszünk“, mondja az írás és a tudomány tanúsítja, hogy e törvény kivételt nem ismer; nem kivétel a csillagok világa se. 1 Brassai: A természettan szelleme és iránya. Budapesti Szemle 1859. 306. 1. 2 Az atomközi energiáról nincsen szó táblázatunkban, mert energia volta csak akkor lesz bebizonyítottnak tekintendő, ha mechanikai egyenértéke állandó számértéknek fog bizonyulni. Az atomközi energiának pontos megalapozása most van folyamatban ; ma még csak annyit jelenthetünk ki, hogy nincsenek olyan jelenségek, amelyek létezésének ellent- mondanának. (Zemplén Gy. Term. tud. Közi. 1911. 38.1.) 3 Thomson J. J. : Újabb elméletek és kísérletek a fizikában. Term. tud. Közi. 1910. 630. 1. 4 Die Materie strebt nach Entwertung, die Energie dagegen strebt nach Entartung. (O. D. Chwolson: Lehrbuch der Physik. III. 499.)
