Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
\ú bodik. Az energia intenzitásíaktora tehát magamagától csak csökkenhet, de sohasem növekedhetik. Mindennap tapasztajuk, hogy a természetben változás csak akkor és csak ott létesülhet, amikor és hol különböző intenzitású helyek érintkeznek egymással. Mindezen jelenségekben érvényesülését láthatjuk az energetika második főtételének, amelyet Helm így fogalmazott: Minden energia magamagától magasabb intenzitású helyekről alacsonyabb intenzitású helyek felé törekszik.1 Az intenzitás különbség nemcsak föltétele, hanem irányítója is az energia helyváltozásainak. Az energetika második főtétele az észlelésünk körébe eső világ fejlődésének, evolúciójának törvénye. Az energetika első törvényétől a világ főnixként megújulhatna, de a második törvénye az ilyen felfogás ellen a leghatározottabban tiltakozik. Ez az oka annak a jelenségnek, hogy a természet- tudományi máteriálizmus az energetikának csak első törvényét fogadja el, a másodikat, mely halálos Ítéletét mondja ki, elveti.'1 A máteriálizmus nemcsak a hittel, hanem a természettudománnyal is hadi lábon áll és nemcsak a hiten, de a fizikán is keresztül gázol. * * * Az energetikának 1. és II. főtétele, a Mayer-féle és a Clausius-féle elv, a múlt századnak legnagyobb fizikai vívmányai közé tartoznak. Nincsen a fizikának, nincsen a chemiának olyan része, amelyben nem érvényesülnének. Ezer meg ezer kísérletből és megfigyelésből leszűrt ismereteink mindenben megegyeznek velük. Igaz, az indukció abszolút bizonyosságot nem ad soha, azért ezek az elvek sem abszolút igazságok, hanem csak olyan általánosítások, amelyek ez ideig semmiféle tapasztalattal ellenmondásba nem jutottak. Mindenütt rájuk találtunk a múltban és hisz- szük, hogy rájuk fogunk találni a jövőben is. Érzékeink a természet jelenségeinek talán csak kis részéről értesítenek bennünket. A hangot meghalljuk, a fényt meglátjuk, a hőt meg- érezzük — legalább bizonyos határok között, — de már az elektromosság iránt nincs érzékünk. Van-e környezetünkben szabad elektromoság vagy nincs és ha van, pozitív-e vagy negativ, a közelünkben levő drótban van-e elektromos áram vagy nincs és ha van, minő irányú? Oly kérdések, amelyekben érzékeink nem igazítanak el bennünket. A lehetséges energiaátalakulások jó része — tanúskodik erről is táblázatunk — még ismeretlen előttünk. Ismeretlen lehet előttünk az energia-fajtáknak még egész serege. A fizikának sok fejezetéről talán még sejtelmünk sincs. Hogy azok a ma még ismeretlen energia-fajták is engedelmeskednek-e az energiatan két fő törvényének, oly kérdés, amelyre határozottan sem igen-vei, sem nem-mel nem felelhetünk. Higgyük a jobbat. És ebbeli hitünket jogosulttá teszi a tapasztalat. A Volta-felfedezte galván áram nem oldotta meg az élet problémáját, hatására az élettelen 1 2 1 O. D. Chwolson i. m. 501. 1. 2 E. Hartmann i. m. 38. 1. 2*
