Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
18 Ostwald az energia minden fajtáját két tényezőre: intenzitásfaktorra és extenzitásíaktorra bontotta fel. Extenzitásfaktornak azt a tényezőt nevezte el, mely tényező értékének kiilönfélesége a rendszerben energiaváltozást nem idéz elő; intenzitásfaktornak pedig azt a tényezőt, amely tényező értékének különbözőnek kell lenni, hogy a rendszerben energiaváltozás létesüljön és egyenlőnek, hogy a rendszer egyensúlyban lehessen. Az energiaváltozás irányát az intenzitásfaktornak esése szabja meg. Az egyes energiafajtáknak extenzitás- és intenzitásfaktorát a következő táblázat adja meg Energia Extenzitásfaktor lntenzitásfaktor Aktuális dinamikai Tömeg A sebeseég négyzetének a fele Potenciális dinamikai Súly Nivókülönbség Aktuális kalorikai Hőkapacitás Abszolút hőmérséklet Potenciális kalorikai Eutropia Abszolút hőmérséklet Sugárzó Éter A középsebesség négyzetének a fele Chemiai Tömeg Chémiai affinitás Potenciális elektromos Elektromos töltés Potenciál különbség Aktuális elektromos Intenzitás Potenciál különbség A nehéztest a magasból magamagától leesik, de a földön nyugvó magamagától föl nem emelkedik. A magasabb hőfokú test alacsonyabb hőfokú Környezetének rovására önmagától föl nem melegszik. A levegő alacsonyabb nyomású helyről magamagától magasabb nyomású helyre át nem mehet. A gáz önmagától kiterjedhet, de össze nem húzódhatik, nyomását kisebbítheti, de nem nagyobbíthatja. Szóval a természetben önként, azaz külső energia hozzájárulása nélkül, csak oly változások folyhatnak le, amelyek értékesíthető, azaz mechanikai munkává alakítható energia termelésével járnak. Azon helyen, amely energiát veszt, az intenzitásfaktor kisebbedik, az olyanban, amelyben az energia szaporodik, az intenzitásfaktor nagyobalatt 1 hektovatt óra = 36790 kgm. munkát bir végezni, 2Vs m3 normális állapotú levegőben tehát egy erős embernek egy órai munkájával egyenlő értékű kinetikus energia van koncentrálva. Ha feltesszük, hogy a jégnek fajmelege 0°C és 273°C között 0.5 kalória, akkor lm3 zérusfokú víznek energiája: 1000 (273y 0.5+80) 425 = 92 millió kgm., ami kb. 25C0 embernek egy órai munkájával egyenlő értékű. Az az óriási energia mennyiség, amely értékét vesztve a Föld légkörében, óceánjaiban és kérgében fel van halmozva szemlélteti az összes energiának egykori á llapotát. Mennyisége meg van, de hasznavehetetlen.
