Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
17 értékesebb. Legértékesebb fajtája az energiának a mechanikai potenciális energia és legkevésbbé értékes a hőenergia. Egy tekintet a táblázatunkra másodsorban arról győz meg bennünket, hogy az energiának minden fajtája törekszik hővé alakulni. Nincsen olyan átalakulása az energiának, amelyben az átalakulóban levő energiának egy része — igen sokszor nagy, sőt legnagyobb része — meleggé nem alakulna. A hő pedig ránk nézve elvész, ha ott lép föl, ahol nincsen rá szükség. Mi hasznunk van abból, hogy pl. a géprészek súrlódás folytán fölmelegszenek? Semmi, sőt kárunk. Ez a meleg a mindenségben feltár - tóztathatatlanúl szétszóródik és vele az energiának egy része „a minden- ség szemétdombjára“ kerül. Az energia értékesíthető része szünet nélkül csökkenő félben van. (Helmholtz),1 mert amely pillanatban a mechanikai energia másfajta energiává alakul át, abban a pillanatban kezdődik az energia szétszóródása is. Amiből mindig csak elveszünk, bármily nagy legyen is, ha időtlen idők múltán is, mégis csak elfogy. A csillagok világának energiája se kivétel, a messze jövőben az is a világtérben egyenletesn elterjedt hővé szóródik szét.1 2 Clausius az energetikának ezt a második törvényét így fejezte ki: A meleg magamagától alacsonyabb hőmérsékletű testről magasabb hőmérsékletűre nem mehet át.3 A világnak, ha az energetikának két főtétele helyes indukciók, térben is, időben is végesnek kell lennie.4 A naprendszer pályáját mint izzó khaotikus gömb kezdette és talán mint majdnem abszolűt zérusfokú kozmikus por fogja évezredek múltán befejezni* Azt az állapotot, amely felé a világ halad, szem előtt tartva, Clausius az energiatan második főtételét így fogalmazta: A világ entrópiája maximumra törekszik.5 A hő az energiának legkevésbbé értékes fajtája; mechanikai munkává csak hőfokkülönbség esetén és akkor is csak nagy energiaveszteség árán alakítható át, mert a teljes értékesítéséhez szkséges abszolút zérusfokú sűrítő a természetben adott viszonyok között megvalósíthatatlan. Amikorra a csillagok világa életének végére ért, minden hőfokkülönbség eltűnik; ezért Lord Kelvin az energetika második: főtételét így fogalmazta: Másodrendű perpetuum mobile lehetetlenség. Másodrendű perpetuum mobile volna az olyan gép, amelyben az energia külső ok nélkül mozgásba jönne és mozgásban maradna; az ily gép a Föld légkörének, kérgének és óceánjainak szinte kimeríthetetlen hőenergiáját is tudná értékesíteni.6 1 Than Károly: Az elméleti chemia újabb haladásáról. Budapest. 1904. 201. 1. 2 0. D. Chwolson : Lehrbuch der Physik. III. 499. 1. 3 U o. 487. 1. 4 E. Hartmann: Die Weltanschauung der modernen Physik. Bad Sachsa, Südkarz. 1909 37 i. 5 O. D. Chwolson: Lehrbuch der Physik. III. 515. 1. 6 U. o. 498. 1. —A kinetikus gázteoria szerint normális viszonyok (760 mm.0° C) mellett az oxigénium molekuláinak sebessége 461 m/sec, a nitrogénium molekuláié pedig 492 m/sec. Egy köbméter normális állapotú levegőben van 0’2678 kg. (20-72n/o) oxigénium és 0 9997 kg. (77‘31°/o) nitrogénium. Az oxigénium eleven ereje 2846 kgm., a nitrogéniumé pedig 12100 kgm. Minden m3 levegőben tehát 14946 kgm. kinetikus energia van felhalmozva. Ennyi aktuális energiája van 50 Mannlicher-golyónak abban a pillanatban, amelyben a puska csővét elhagyja. Összehasonlítás végett megemlítjük még, hogy egy erős ember egy óra 2
