Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
11 siettessük vagy lassítsuk. A rádióáktivitás a testeknek sajátos tulajdonsága. Ha a test rádióáktiv, akkor sugárzó erejétől meg nem foszthatjuk, ha pedig nem rádióáktiv, akkor sugárzásra alkalmassá nem tehetjük. A rádióáktiv test sugárzó erejét csak akkor veszti el, ha bomlása folyamán oly termék lesz belőle, mely sugárzásra nem alkalmas.“1 Ez a jelenség azt a gondolatot kelti bennünk, mintha az anyag fölött korlátoltabb volna hatalmunk, mint az energia fölött. Mennyiségét ugyan nem változtathatjuk meg egyik nem sem, de az energia átalakulásait annyira-mennyire szükségleteinknek megfelelőleg irányíthatjuk. Az a hatalmas erő, mely a világegyetemet összetartja, összeláncolja, a grávitáció-erő. Mivel a tömegvonzás törvénye a tömegek chémiai minőségétől függgetlen, jogosultnak tartjuk, hogy az anyag egyféleségére következtessünk. De az anyag egyfélesége csak hipotézis, még pedig merész hipotézis, amelynek alakja is, tartalma is úgyszólván napról-napra változik. A Kant-Laplace-féle hipotézis szerint a csillagok egyenlőképen az ős khaoszból eredtek. Hogy abban az ős khaoszban hányféle elem volt, ki tudná megmondani és hogy ezen elemek valamennyien megvannak a csillagok millióinak mindegyikében, ki merné állítani? A közös eredetből a csillagok anyagának egyformaságára következtetni nincs jogunk. Ez tanítja a színképelemző is. A színképelemző a földi elemeknek több mint a felét megtalálta a Napban, azokat pedig amelyek a Föld kérgét alkotják, mind. A színkép- elemző azonban e hasonlóságon kívül különbözőségről is tanúskodik. A Nap színképében levő Erauenhofer-vonalak 2/3 részének eredetét még nem ismerjük; nem azonosíthatók az előttünk ismeretes földi anyagok vonalaival. Ennek az lehet az oka, hogy ezen vonalak vagy még ismeretlen vagy ezen a Földön elő sem forduló elemekből származnak; de az is lehetséges, hogy az ismeretlen vonalak egyes földi elemeknek laboratóriumainkban elő nem állítható hőmérséklet és nyomás melletti színképét adják. „Meit noha minden elemnek jellemző színképe van, a legtöbb elem, sőt talán valamennyi, azon eljáráshoz képest, amellyel gőzét világítóvá teszik, két, sőt három különböző színképet is mutathat . . . amelyek egymással semmiféle rokonságban nincsenek.“2 Az állócsillagok színképében a Frauenhofer-vonalak x/2—2/3 része még ismeretlen. A ködök színképének 75 vonala közül csak 12-nek ismeretes az eredete. Ami pedig csak szilárd vagy csak folyékony halmazállapotban fordul elő az égi testeken, arról a színképelemző nem tud semmit sem. Édeskevés, amit a világegyetem anyagáról tudunk, de a Föld anyagáról se sokkal több a tudásunk. A levegőben még nem jutottunk 10-12 km-nél föllebb és a legmélyebb fúrás, amelyet a Föld kérgébe tettünk csak 2003’34 m. (Pótfüzetek 1896. 130. 1.) Micsoda csekélység ez a Föld 6370 km-es sugarához! Kis tűszúrás a Föld felületén. A Föld középsűrűsége 5'56, míg kérgéé 2’5—3. Ez a különbség a Föld belsejének ismeretlen és nagy fajsúlyú elemeire utal. A Föld belsejéről semmi bizonyosat sem 1 Dr. Bemard Ernő: A fémek sugárzása. Term, tud. Közi. 1910. 534. 1. 3 Fabinyi R.: A színképelemzés és alkalmazásai. Term. tud. Közi. 1911. 452. 1.
