Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
12 tudunk, kérgéből is csak az a kevés eshetik vizsgálat alá, amit a bányász alig egy-két száz méteres aknáiból a felszínre hoz. A chemiai folyamatok kényszerítenek arra a feltevésre, hogy az anyagnak annyi külön fajtája van, ahány eleme van a chemiának. A grávi- táció-erőnek a tömegek chemiai minőségétől való függetlensége meg arra látszik mutatni, hogy a nehézkedés állandója az összes testekre azonos, az anyag tehát egyféle. (Term. tud. Közi. 1888. 146. 1. Roscoe E. H.) Melyik félen van az igazság, azt a tudomány aligha fogja valaha eldönteni. Igen merész általánosításnál tehát nem tarthatjuk egyébnek a kedvelt állítást: a világyegyetem ugyanazokból az elemekből épült fel, amelyeket Földünk felszínén szemlélhetünk. 1 Az anyag megmaradásának elve természettudományos felfogásunk egyik alapköve, míg egyfélesége és a rádióáktivitással járó szétporlódása csak sejtése. b) Az energia és fajtái. Az anyag a mindenségnek teste, az energia pedig élete, tevékenysége. Micsoda az anyag, micsoda az energia, azt a természettudománytól hiába kérdezzük. Minden jelenségben ott találjuk az anyagot, ott az energiát, általános meghatározását még sem bírjuk megadni egyiknek sem. Ha azt mondjuk: anyag mindaz, ami érzékeinkre hatni bír és azt: az energia az a nagy ismeretlen, amelynek időben és térben végbemenő változásai alkotják a természeti jelenségek végtelen, sokaságát, az anyagnak és az energiának mibenlétét csak egy lépéssel se közelítettük meg. Az energiát is csak egyfélének tartjuk, de megnyilatkozásai alapján nyolc fajtáját különböztetjük meg. Ezek a kválitátive különböző energia-fajták vagy áktuális, vagy potenciális jelleggel bírnak. De vájjon az áktuális és a potenciális energiák mivolta különböző-e, az nyílt kérdés. Egyféle-e az anyag és az energia vagy többféle, nem tudjuk. Ezen kérdés kutatása a fizikának nem feladata. A fizika többé nem „philosophia naturalis“; egyetlen célja a természeti jelenségeknek hű és igaz leírása. (Kirchhoff.) A következő táblázat az energiafajták közvetlen átalakulásait akarja felsorolni. 1 Ha a csillagok színképét földi fényforráséval hasonlítjuk össze, a Frauenhofer- féle vonalok eltolódottságából Doppler elve alapján a csillagnak a látásvonal mentén történő mozgására következtethetünk. Ha a csillag közeledik felénk, színképének Frauenhofer- féle vonalai az ibolya felé tolódnak el, távolodásakor a vörös felé. (Fizeau) 0-01 mm-es eltolódásnak kb. 80 km/sec sebesség felel meg. A látásvonal irányában történő mozgás a reá merőleges irányúval együtt lehetségessé teszi a csillag eredő sebességének és pályájának meghatározását. A tengelye körül forgó csillag széleinek színképeiben is ellenkező irányú eltolódás mutatkozik. Ez alapon adott igazat a színképelemzés a Vénus és a Merkur forgását illetőleg Schiaparellinek. A kettős csillagok színképében a Frauenhofer-féle vonalok periódusosán megkettőződnek. Ezen jelenség tette lehetővé igen-igen sok kettős csillag felismerését, amelyek kettős voltáról a mostani legerősebb meszelátókkal se győződhettünk volna meg. Ilyen kettős csillag az Algol és az eddig még hiába keresett kísérője. (Term. tud. Közi. 1910. 875. 1.) Hogy a ködöket mérhetetlen távolságokbén lévő csillagcsoportoknak tartsuk, szinte tételévé lett az asztronómiának; hogy vannak valódi ködök, vannak összetartozó ködök és csillagok, arról színképelemző győzte meg a csillagászokat. Vannak ködök, amelyek széleinek színképeiben ellenkező irányú a Frauenhofer-féle vonalok eltolódottsága jeléül annak, hogy e ködök forgásban vannak. Egyiknek-másiknak a forgás ideje, úgy látszik több ezer évig is eltart.
