Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
10 toznék át. A rádióáktiv sugárzások közönséges hőmérsékleten történnek és nagy energia mennyiségeket képviselnek. Mivel forrásuk környezetükben nem lelhető, első pillanatra sugárzásuk az energia megmaradásának tételével ellenkezni látszott. Az ellenmondás megszüntetésére azt a feltevést állították fel, hogy az elemek nem állandók és az atomok nem oszthatatlanok, hanem igen bonyolult szerkezetűek és rengeteg energiamennyiség van bennük elraktározva. Ezen felfogás szerint a rádióáktivitásnak lényege az atomok disszociációjában rejlik. Az atom tehát megszűnt az anyag oszthatóságának határát jelölni, megszűnt az anyagi világ legkisebb önálló testecskéje lenni. Az atomok elektronokra és az elemek kisebb atomsulyú elemekre bomlanak. Ez az átalakulás történhetik észrevehetetlen lassúsággal és történhetik robbanásszerűen. A robbanásszerű átalakulással rádióáktiv sugárzás jár, az észrevehetetlenül lassú átalakulás sugárzás nélküli. „A chemiai elemek atomjai nem örökéletűek, hanem a teremtés többi részével együtt a pusztulásban és a halálban osztoznak.“1 Az atomok életideje igen különböző .Az uránium atomok életkorát pl. 5000 millió évre becsülik. Ez annyit jelent, hogy 5000 millió atom közül minden évben csak egy pattan szét. Mivel egy évben kb. 30 millió másodperc van, azért 150 ezer billió atom közül robban szét másodpercenként egy. Hogy a számok, amelyek az atomok életkorát akarják kifejezni nem szigorúan biztosak, csak a rádiumatomak korára vonatkozó vélekedésekre hivatkozunk. Rutherford a rádiumatom életkorát 1800 és 2600 év között állónak találta, Boltwood szerint a rádiumatomok legkisebb élettartama 1990 év, a legnagyobb 3200 év. Ramsay a rádiumatomok éveinek számát kb. 163-ra becsüli.1 2 Az atomok szétrobbanásával együtt jár az elemeknek kisebb atomsulyú elemekké való átalakulása. Ma azt sejtjük, hogy a rádium az urániumnak, a polonium a rádiumnak bomlásterméke. A polonium az uránium bomlástermékeinek utolsó sugárzásra alkalmas tagja; belőle valószínűleg mint a sorozatnak eddig utolsónak ismert tagja, a már nem sugárzó erejű ólom keletkezik. A sorozat egyes tagjainak egymásba való átalakulását szinte állandóan hétium keletkezése kiséri.3 Megvan-e ez az átalakulás minden elemnél, azt se állítani, se tagadni nem merjük. Mivel azonban változatlansággal seholsem találkozunk, sőt ellenkezőleg mindenütt a változást, a múlandóságot látjuk és mivel gondos észlelésekből az derült ki, hogy ilyen rádióáktiv sugárzásokat nemcsak a rádiumnak és más nagy atomsulyú elemeknek vegyületei, de bizonyos körülmények között minden test mutat, habár többnyire csak elenyésző és nehezebben megfigyelhető mértékben,4 ha színigazságok helyet sejtésekkel is megelégszünk, kimondhatjuk, hogy az anyag szét- porlik és visszatér eredeti, ős állapotába: khaotikus köddé lesz.5 „A rádióáktiv változásokat a rendelkezésünkre álló eszközökkel se megindítani, se megszüntetni nem tudjuk. Nincsen módunkban az se, hogy 1 W. Crookes: Az anyagról való mai nézetünk, Terin. Tud. Közi. 1904. 64. 1. 2 3 Bemard Ernő: A rádium élettartamáról. Term. tud. Közi. 1909. 582. 1. és; A polóniumról. Term. tud. Közi. 1910. 360. 1. 4 Than Károly i. m. 205. 1. 5 A Despaux: A grávitáció és kohézió okáról. Pótfüzetek. 1905. 37. 1.
