Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

44 de a forrongó szenvedélyek viharainak közepette, amikor nagyon sok forog kockán, csak a vallásnak vannak elég erős, elég hathatós motívumai arra, hogy akaratunknak, ha kell a pokol kapuival is dacoló szilárdságot adjanak. »Az észnek egyoldalú, ismeretek által való kiművelése még nem teszi az embert méltóvá arra, hogy a föld ura és a teremtés koronája legyen. Az ember eszével vissza is élhet. Az emberi ész nemesebb érzések és fennkölt erkölcsiség nélkül démonná változtatja a teremtés remekét és még az állatoknál is vadabb lénnyé sülyeszti«.

1 A kiművelt ésszel nem jár együtt a nemes szív s az edzett akarat, pedig az erkölcsi javak előbbre valók az észbeli javaknál és az észbeli javak az anyagiaknál. Hogy a tudás nem áll őrt mellettünk és nem irányítja életünket, mi sem bizonyítja jobban, mint ama körülmény, hogy az emberek nagy része tudva téved el.

2 Legtöbb ember nem azért törik le, nem azért szenved pályáján hajótörést, mert híjjával van a kellő ismereteknek, hanem azért, mert nem tanulta meg a kötelesség verejtékes és nem egyszer tövises útját járni, ha kell, sok lemondással, sok áldozattal is. Az iskola fáradozása csak akkor lesz áldásos, ha minden törekvése arra irányul, hogy azokat a vallás hirdette hatalmas elveket, amelyeken az időnek nincsen hatalma, beleillessze munkájának legközepébe és segítségükkel a fiatal ember rajongó hevét, lobogó lelkesedését gazdag erőforrássá fejlessze az élet számára. Minden tárgynak a nevelés eszközévé kell lenni és azzá is lesz a benne rejlő etikai vonatkozások értékesítése által. A nevelésben az erkölcsi irányt sem az értelmi, sem az esztetikai irány nem pótolhatja. A fiatal ember adja meg az árát, ha értelmi és esztetikai képzettségének fejlődésével nem halad párhuzamosan a valláserkölcsi. Igen sokan az intellektuális és esztetikai neveléstől szinte csodákat várnak, pedig az ember erkölcsiségéhez az értelmi és esztetikai képzettségnek kevés a köze. A lelkiismeret kialakulásában másodrendű dolgok ezek. Az élet kísértései közepette a legnagyobb értelmi és esztetikai műveltség sem adhatja meg a embernek azt a felsőbbséges magatartást, azt a hajlíthatatlanságot, amely a másvilágban való hitből sarjad. Azok a nagy gondolatok az örökkévalóság világából adják meg az embernek azt az ingadozást, megalkuvást nem ismerő szilárdságot, mely meggátolja, hogy az életországútján mint ezer hatásnak tehetetlen játékszere ide-oda tétovázzon. Eletében mindenki találkozik Luciferrel, talán nem is egyszer. Aki az örök igazságok nyugodt fényénél és nem szenvedélyeinek lobogó lángjánál értékeli az életet, annak lesz ereje elmondani az Üdvözítővel: »Távozzál sátán !« De mi lesz a pajzsa annak a fiatal embernek, aki eleven hit 1 Dr. Török Aurél: A mai emberbuvárlatról. Budapesti Szemle LXI. k. 372. 1. - Eötvös József: Gondolatok. Budapest. 313. 1.