Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

42 az értelmet és az emberiségnek a célt,

1 melyért érdemes egy életen át küzdeni. A tudomány a technika szolgálatában kétségtelenül termékenynek bizonyult, de benső boldogságunk, megelégedettségünk érdekében semmit sem tett.

2 Áldásait csak kis mértékben élvezik, akik a mindennapi kenyérért való küzködés terheit viselik. Az életnek jelentőségét, komolyságát és kivánatos voltát nem a tudomány, hanem a hit világánál értjük meg. * * * Az előző lapokon a keresztény világnézetet óhajtottam az életben bemutatni. A gyakorlat próbája az elméletnek. És a gyakorlat igazolta a keresztény világnézetet. Hol vannak a keresztény népekhez képest a mohamedánok, buddhisták stb. ? Pedig ezeknek még vallásos világnézetük van. A természettudományi világnézet még nem állotta ki a tűzpróbát. Franciaország kísérletezett vele a nagy forradalom idején — ugyan akkor ínég másként nevezték — és kísérletezik vele jelenleg is. Lehanyatlott bár a Nap, még sokáig érezzük melegét jeléül annak, hogy fölöttünk ragyogott. Franciaország 15 századon át keresztény volt. Az evangélium szelleme csont-velőkig áthatotta. Azok a középületein levő szavak: Szabadság, egyenlőség, testvériség az evangéliumból valók. Nemzedékeknek kell egymást felváltani, hogy Franciaország elfelejtse keresztségét, hogy az utolsó csepp keresztény vér is eltűnjék ereiből. Ma még Franciaország a kereszténység jótéteményeiből élősködik és legvadabb istentagadója is, ami lelkében legjobb, a kereszténységnek köszöni.

8 A természettudományi világnézet gyakorlati igazolására tehát még Franciaországban is sokáig kell várakoznunk. Minket leginkább érdekelnek a monizmusnak pedagógiai eredményei. Nevelést, eredményeset vallás nélkül eddig még nem látott az emberiség. »A szellemi műveltségtől, mondja Spencer H., erkölcsnemesítő hatást várni, holott a tények világosan ellene szólanak, vakmerőség .... Azon hit, hogy a tankönyvek és a tudományos olvasmányok az erkölcsöket megjavíthatják, korunk babonái közé tartozik«.

4 A tudomány csak eszköz, mely életet vagy halált okoz aszerint, amint az erény vagy a bűn szolgálatában áll. Bármekkora erkölcsnemesítő hatást tulajdonítsunk is a humán és a reál tudományoknak, mégis csak mélyebb hatású legtitkosabb gondolatainknak és cselekedeteinknek tanújában és bírájában : az 1 Romanes G. J. i. m. 124. 1. 2 Foerster Fr. W. i. m. 150. 1. 3 V. ö. Fr. Paulsen : Moderne Erziehung und geschlechtliche Sittlichkeit. Berlin. 1908. 57. 1. és Foerster Fr. W. i. m. 14. 1. 4 Idézi Freppel K. E.: »Az 1789-iki francia forradalom századik évfordulójára« cimű művében. 83. 1. Esztergom. 1889.