Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

35 Aristoteles megmondotta, hogy erényekre tanulás, szoktatás és első sorban gyakorlás útján teszünk szert. Ezt mondhatjuk a hitről is. A keresztény hit áldozatot követel. Hozzuk meg ezt az áldozatot. Kíséreljük meg a hit szerinti életet. Értsük át, érezzük át és éljük át a kereszténységet. Akinek hite nincs vagy csak ingatag, higgyen, éljen keresztény módon és hite megerősödik. És e kísérlet tekintettel a kereszténységnek komoly figyelmet érdemlő bizonyítékaira, minden elfogulatlan agnosztikusnak kötelessége.

1 Dr. Dennert E. kutatása tárgyává tette a jelen és a mult természetbúvárainak a vallással szemben tanúsított viselkedését. 423 közül 349 istenhívő, 18 közömbös vagy hitetlen, 56-nak a vallással szemben tanúsított magatartása ismeretlen.

2 A természetbúvárok vallásos érzületéről tájékozódni sokszor nagyon nehéz. »Beszélik, hogy Faraday, a hires angol fizikus a londoni Royal Institution-ban tartott felolvasásaiban sohasem ejtette ki Isten nevét, noha mély vallásosságú volt. Egy napon véletlenül megemlítette e nevet, és rögtön a rokonszenves helyeslés mozgalma támadt a hallgatóságban. Faraday észrevette és megszakítván előadását ezeket mondá: »Megleptem önöket, midőn Isten nevét kiejtettem e helyen. Ha ez eddig nem történt, ez onnét van, mert e felolvasásban a kísérleti tudomány képviselője vagyok. .De Isten fogalma és tisztelete oly uton kerülnek elmémbe, amely ép oly biztos mint azok, amelyek a fizikai igazságokhoz vezetnek el bennünket.«

3 A tapasztalati tudományok korában, mikor sokaknak az a hite, hogy korrekt megfigyelés és kísérlet nélkül nincsen igazi tudás, nagyon is megszívlelésre méltó a fizika egyik legnagyobb experimentátorának ez a nyilatkozata. Sokan osztják a természettudósok közül Faraday nézetét és ez az egyik oka, hogy a természettudósok közül sokról nem tudjuk, minő volt vallásosságuk; a másik oka meg az, hogy életük történetének írói csak tudományos fejlődésükkel, csak tudományos működésük jellemzésével törődnek. 1877. szept. 23. meghalt Leverrier. A Term. tud. Közi. 1877. 429. 1. hosszabb nekrológot szentelt emlékének, de egy szóval sem emlékezik meg mély vallásosságáról. Azt megemlíti, hogy halhatatlan munkájának, mely vezére az oceánokat járó hajósoknak, épen utolsó szavát írta le, midőn le kellett tennie a tollat, de azt, hogy munkáját az agg Simeon szavaival (Most bocsátod el Uram szolgádat békességben) fejezte be, már nem. Dennert vizsgálódásai arról tanúskodnak, hogy a természetbúvárok nagy többsége megőrizte lelkében az Istenben való hitet és akik elfordultak is a hittől, azokat se értelmük mélysége, gondolkodásuk emelkedettsége, 1 Romanes tí. J. : Gedanken über die Religion. Übersetzt von Dr. E. Dennert. Göttingen, 1899. 100-148. 1. 2 Dr. Dennert E.

: Die Religion der Naturforscher. Berlin. 1908. 60. 1. 3 Pasteur L. akad. székfoglaló beszéde. Term. tud. Közi. 1882. 245. 1. 3*