Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

34 elfödött birodalmába, annál alázatosabb szerénység vesz rajtunk erőt, annál kisebbnek találjuk ismereteink és tudásunk terjedelmét .... és annál nagyobb csodálkozás fog el ama végtelen rendező bölcsesség iránt, mely az egész teremtést áthatja«.

1 Azon rejtélyek, amelyek mind a makrokozmoszban, mind a mikrokozmoszban környékeznek bennünket, a mindenek Alkotójára utalnak. És ezt az utalást a természetbúvárok megértették és kevesek kivételével ma is megértik. Erre a nagy kérdésre: »Van-e világegyetemnek Teremtője és Kormányzója ? az eddig élt legnagyobb szellemek igenlőleg feleltek«, mondja Darwin Ch.

2 »Minél bölcsebb az ember annál nagyobb imádója az Istenségnek«.

3 Ha a megszokottság hatásától meg tudnánk szabadulni, értelmünket mi sem ragadná meg annyira, mint a kauzalitás általános ténye. Mivel megszoktuk az okság csodáit, elhitetjük magunkkal, hogy mindent tudunk. Hozzá szoktunk, hogy értelmünket az igazság kizárólagos forrásának és egyetlen bírójának tartsuk és mikor értelmünk kizárólagosaknak vélt jogaira féltékenykedünk, nem vesszük észre, hogy még a kultúra legmagasabb fokán is az értelmet feláldozzuk az érdeknek, a szokásnak, a divatnak, és értelmünk, bár kultuszát szinte túlságba vittük, nem lesz bíró a bizonyítékok mérlegelésében, nem lesz kalaúz, mely az igazságra vezérel, hanem csak advokátusa ennek vagy annak a véleménynek. Példa erre a mindennapi, de főleg a politikai élet. Vallási és politikai kérdésekhez mindenki ért. Gyakorta elfelejtjük, hogy tetteinket nem csupán értelmi képzettségünk irányítja; része van abban akaratunknak és érzelmi világunknak is. A vallásnak sem az egyedüli ápolója vagy ellensége az értelem. Legyünk hívők, legyünk hitetlenek, hitünknek vagy hitetlenkedésünknek forrásai sokkal mélyebben vannak. Azért látunk sokszor magas képzettségű tudósokat, kik szinte máról holnapra lesznek hívőkből hitetlenekké. Példaként hivatkozik Romanes G. J. a cambridgei mathematikusok egyikére : Cliffordra (1845—1879). Sok embernél — a szív mélyen rejlő okok eseteitől eltekintve — a hitetlenkedés oka a hitigazságokban való sokszor hihetetlen tájékozatlanság és ennek édes testvére az elfogultság, de legtöbbnél a hitetlenkedéssel járó kényelmesebb, szabadosabb élet. A hívő életútja fáradságos. »Aki tanítványom akar lenni, vegye fel keresztjét mindennap és kövessen engem«. Naponként igazolva látjuk a régi mondást: »Deum nemo negat, nisi cui Deum non esse expedit«. (V. Baco.) A hitben is része van a lélek mind a három tehetségének : az értelemnek, az érzelemnek és az akaratnak. A vallás az egész embert követeli; az értelemnek, a szívnek és az akaratnak együttesen kell keresni az Istent. Már 1 Siemens W.: A természettudományok kora. Term. tud. Közi. 1887. 42. 1. * Darwin Ch.: Az ember származása. I. 143 1. 3 Emerson R. W. i. m. 73. 1.