Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

32 R természettudósok és a vallás. A mult század ötvenes, hatvanas éveiben, mikor Büchner L. (1824— 1899.), Vogt K. (1817—1895.), Moleschott J. (1822—1893.) stb. a legnyersebb materializmus útjait egyengették, a természettudósok még hívők voltak. A hetvenes években terjedt el és fejtette ki hatását Darwin tana és kezdette hirdetni Haeckel E. (1834—), aki 1862 óta Jenában tanár, monizmusát. A természettudósok életében és gondolkodásában a természettudomány kerül a középpontba. A természettudományi kutatás évről-évre fáradságosabb lesz. A kutatás körének tágultával folyton kisebb és kisebb rész képezi egyes tudós vizsgálódásának tárgyát. A természettudomány egyes ágai egész embert kívánnak. A polihisztorok korát a specialistáké váltja fel. Vallásos tanulmányokra nem jut idő. Csodálhatjuk-e, ha a természettudósok közül igen sokan a hit körébe vágó legelemibb kérdésekben tájékozatlanok, agnosztikusok és ennek következtében a kinyilatkoztatott vallás szellemének értelmében hitetlenek vagy legalább is indifferensek lettek. Mohón kapnak minden után, ami a vallással ellenkezni látszik. Kész örömmel fogadják a darwinizmust még túlzó formájában is. Tetszelegnek maguknak avval, hogy az embert állattá tették azt vélve, hogy Goethevei szemben, aki vallásos lénynek mondotta az embert, dicséretet mondanak róla, ha oly lénynek nevezik, aki maga találta föl eszközeit. (J. B. Dumas 1800—1884.)

1 »A Műveltség Könyvtára« szerint is ennek a tudatnak kell az ember gondolkodását és érzését emelkedetté tenni. Ezt a kort találóan jellemzi br. Eötvös József. »Néhány év előtt, írja, az a hír terjedt el, hogy Afrikában emberfaj fedeztetett fel, melynek hátgerince, néhány hüvelyknyire kiáll. Bngem a hír félig se lepett meg annyira, mint azon megelégedés, mellyel egyes tudós urak által fogadtatott. Ha egy új Plato, Newton vagy Shakespeare lép fel, bizonyosan nem örülnek inkább, mint midőn ezen afrikai farkos felebarátainkban a láncszem állítólag felfedeztetett, mely az embert a majommal összeköti. Úgy látszik, mintha maga a tudomány napjainkban nem az emberi méltóság bizonyságait, hanem azon okokat keresné, melyekkel brutalitásunkat igazolhassa«.

2 Avatottak, avatatlanok fanatikus kíméletlenséggel népszerűsítik a darwinizmust, melynek magja felfogásuk szerint az atheizmus. A hipotetikus evolúció nevében vad örömmel rombolják az emberiség legértékesebb kultúrjavait. A természet igazságainak kutatásában vakmerő könnyelműség jelentkezik. »Bitkán volt időszak, mondja Virchow A fajok eredeté-nek megjelenése és Darwin Ch. 1 Kneller K. S. J.: A kereszténység és a modern természettudomány úttörői.Budapest, 1908. 247. 1. 2 Br. Eötvös József: Gondolatok. Budapest, 1874. 158—159. 1.