Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

28 örökkévaló energia ! Exakt tudományokban az ilyen csak frázis-számba vehető kifejezéseknek nincs polgárjoguk. Aki Pécsit követné, egy fizikai igazsággal szegényebb lenne, aki pedig »A Műveltség Ivönyvtárá«-t, egy tévedéssel gazdagabb. Mayer R. (1814—1878.) és Joule J. P. (1818-1889.), kik közül az első az energia megmaradása elvének felfedezője, a második kísérleti igazolója, e törvény szárnyain Istenhez emelkedtek. Ebben a vitás kérdésben a döntő szó bizonyára Mayert és Joule-t illeti meg, kiket a fizika története a fizika nagyjai közé soroz és fog sorozni a jövőben is. Amint a természetben mutatkozó célszerűséggel, amint az energia megmaradásának elvével vagyunk, olyan formán vagyunk a származástannal is. »A szerves lények első keletkezését illetőleg a származástan nem nyújt és nem is nyújthat magyarázatot, felvilágosítást. Mint adott, megtörtént dolgot előre felteszi, hogy meg nem fejthető okokból élőlények támadtak azon képességgel felruházva, hogy utódokat hozzanak létre, melyek a szülők tulajdonságaihoz hasonló vagy ezektől némileg eltérő tulajdonokkal birnak.«

1 Ha a származástan, mondjuk, a grávitáció törvényéhez hasonlóan bebizonyított igazság volna, még akkor is oly kevéssé érintené keresztény világnézetünket, amily kevéssé érintette a méternek a létért való küzdelemben a rőf fölött kivívott diadala.-' Nem a származástan jött ellenkezésbe a hittel, hanem egyeseknek a származástanból erőszakosan levont következtetései. A modern kutatás tüzében a keresztény világnézeten csorba nem esett, az egyháznak egyetlen egy dogmáját se kellett feláldozni. Nem a tudni akarás, nem a tudásra való törekvés, hanem a tudatlanság és édestestvére az elfogultság árt a hitnek. Hívő ember hitét nem a természettudományból meríti, de attól nem is félti. Nem érdemelné meg ragaszkodásunkat az a hit, amelyet a természettudományok haladásától féltenünk kellene. Az az aggódás, amely sokak lelkét megszállotta, mikor a darwinizmus az ő létért való küzdelmével, a tudománynak ezzel az egyidőre tömjénezett tévedésével hódító útjára indult, csak ismétlődése volt annak a kedves jelenetnek, mely ott a galileai tengeren játszódott le. Az Úr Péter hajójában aluvék. És nagy háborgás lőn a tengeren és már-már elmerülének. A tanítványok felkölték az Urat mondván: »Mester elveszünk.« És mondá nekik Jézus: »Mit féltek ti kicsinyhitűek? Hol van a ti hitetek?« És parancsára a szél elült s a tó lecsendesült. Ezt a leckét az apostolok és utódaik nem felejtették el. Az Üdvözítő nem igért egyházának csendes hajózást, csak biztos révbejutást. 1 Dr. Margó Tivadar: Darwin és az állatvilág. Term. tud. Közi. 1869. 264. 1. - »A különköző nagyságú hüvelyk, arasz, rőf, láb, öl a létért való küzdelemben valószínűleg nemsokára helyt fognak engedni a méternek.« Margó Tivadarnak ezen jóslata, mely 1869. márc. 17-én hangzott el, hazánkan 1876. jan. 1. beteljesedett. (Term. tud. Közi. 1869. 204. 1.)