Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
29 Az egyház találkozott félelmetes viharokkal és fog a jövőben is találkozni, de meg nem remeg, mert erős a hite ama kéz hatalmában, mely őt a habok fölött mindörökké támogatni fogja. * * * Nem gyarapíthatjuk ismereteinket anélkül, hogy az oksági viszonyokat ne keresnénk, ne kutatnánk; és oly nehéz belenyugodnunk, hogy a dolog végső okát nem fogjuk megismerni soha. Szeretnénk tudni, amit tudnunk nem adatott meg. Csak a »hogyan«-t ismerhetjük meg, a »miért «et soha. Csak a jelenségek legközelebbi, fizikai és chemiai természetű okait, azaz étrejöttük feltételeit kutathatjuk ki, de a távolabbi, a dolgok eredetével összeköttetésben levő teremtő ok természettudományi megismerésünk előtt mindörökké rejtve marad. »Hogy az emberi elme a legcsekélyebb természeti jelenségnek pl. egy porszem létezésének végső okát felfogni képtelen, azt felvilágosodott józan ésszel má már senki sem tagadhatja.« 1 A mi ősi szent hagyományaink épen a természettudományokra megfejthetetlen kérdésekre irányítják figyelmünket. Mi a természet, mi az ember, mi e kettőnek végső oka? E titkok közül, melyeknek egyike mi vagyunk, másika körülvesz bennünket, harmadika pedig a jó Isten vagy a vak véletlen, egyiket sem sikerül a természettudománynak megközelíteni soha. Mindennek megvan a maga elégséges oka. Elégséges ok nélkül e világon semmi sem történik. Egyaránt érzi ezt a természettudós és a természet egyszerű gyermeke. A világnak és mindennek e világon volt kezdete és lesz vége. Ezt az entrópia törvénye, amazt a Kant-Laplace-féle elmélet és a származástan bizonyítja. A világ mulandó. »Kezdetben teremté Isten az eget és a földet«, ez az idő kezdete és vége: »Ég és föld elmúlnak«. E két határ közé az évek mennyi milliója esik, emberi értelem azt meg nem tudja. 2 »Egy festmény fennmaradását a festék-molekulák közt működő kohézióerőknek köszöni; ezeknek megszűnése a festményt tönkre tenné. És mégis a festményt nem ezek az erők hozták létre. Egy dóm fennállását a nehézségerőnek és épületkövei szilárdságának köszöni, de magyarázatát ezek a mechanikai hatók nem adják meg. Egy szellem alkotása az, a ki tán egy 1 Dr. Török A.: Az egyenes testtartásé majomemberről. Term. tud. Közi. 1896. 458. 1. 2 A világegyetem időbeli korlátoltságához járul tömegének és kiterjedésének végessége is. A világegyetem tömegét Lord Kelvin Napunk tömegének (2.10 3 0 kg.) százmilliószorosánál (2.10 :1 8 kg.) többre és kétezermilliószorosánál (40.10 3 8 kg.) kevesebbre becsüli. Ez a tömeg 100—2000 millió naprendszert alkot. A világtér általa betöltött részének határát a Tejút jelzi. A fénysugárnak, bár másodpercenként 300 ezer km. utat (Földünk egyenlítője csak 40 ezer km.) tesz meg, 30 ezer~ évre van szüksége, hogy a tejútrendszer leghosszabb átmérőjét és 5 ezer évre, hogy a legrövidebbet megfussa. A tudomány sejdítései ezek és nem való igazságok.
