Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

25 felelősség érzete és aki előtt a világ is, meg az ember élete is elvesztette célját, elvesztette magasabb jelentőségét. Az »Ignoramus et ignorabimus« hitetlensége sajnálatunkra méltó, de az a Haeckel-féle hitetlenség, amely az avatatlanok előtt nagy lármát csapva, semmi kételytől nem zavart bizonyosság hangján frivol módon avval kérkedik, hogy eloszlatott minden homályt és megoldott minden titkot (Világproblémák. 26. 1.), hazugsága miatt utálatos.

1 A világnézetek harcában a természettudományok se pro, se kontra állást nem foglalhatnak. A lét nagy kérdéseit csak mellékesen érintik. Istent tagadni ép oly kevéssé tartozik feladatuk körébe, mint létét bizonyítani; feladatuk csak az, hogy műveit megfigyeljék és leírják, és nem az, hogy világnézetet adjanak. Az exakt tudományok saját természetükről feledkeznek meg, ha oly térre lépnek, melyen csak megbotolhatnak. Nincs a természettudományoknak olyan igazsága, mely követelné, hogy Istenben, a világ teremtésében, az isteni gondviselésben higgyünk, de olyan sincs, mely a hitetlenséget igazolná. A természettudomány nem szolgáltat érvet Isten léte, a lélek halhatatlansága és Jézus Krisztus istensége ellen. Nem kényszerített még soha senkit a keresztény világfelfogásnak elvetésére és a monista világnézetnek elfogadására. A természettudomány világnézet dolgában indifferens. Ha tehát »A Műveltség Könyvtáráéban (Élők világa. 675. 1.) azt olvassuk, hogy »a darwinismusnak sikerült a fajok természetes úton való származásának nagy eszméjét világnézetünk alapjává szilárdítani«, az csak a világnézet téves értelmezésére vall. A származástan világnézetet nem ad, csak beleilleszkedik a világnézetbe. Vallhatja hívő, vallhatja hitetlen. »A származástan mint tudományos feltevés és elmélet a keresztény világnézettel semmiféle ellenmondásban nincsen, mondja Wasmann E., S. J., még ha oly gyakran állítják is az ellenkezőjét«.

2 A származástan abban, amit világnézet dolgában ráfognak, ártatlan. Kétségtelen, hogy sokan esküsznek reá mint a természettudományi világnézet alapjára, de hát emberi tulajdonság, mondhatjuk azt is, gyarlóság elhinni, amit sokszor emlegetni hallunk. A szerencsésen választott jelszavak ragályos hatásúak. Nagyon sok ember felkapott jelszavak és nem igazságok után indul. Semmitmondó, de a tudomány eredményeiként előadott jó hangzású frázisokért 1 Aki a „Világproblémák^-at olvasta, érteni fogja e kissé erösebb kifejezést. Haeckel e munkájának csaknem minden lapja tanúskodik szerzőjének a keresztény vallás igazságaiban mutatkozó szinte botrányos tudatlanságáról és a fizikában őszintén megvallott nem nagy jártasságáról (225. 1.) Ha az író e két fogyatékosságához hozzá vesszük vad és vak szenvedéllyé fokozódott gyűlöletét minden iránt, ami keresztény, megértjük a Világproblémák egyes fejezeteinek (pl. XVII.) alacsony erkölcsi érzésre való szennyiratok színtájára való sülyedését. V. ö. Rácz Lajos: Haeckel philosophiája. Budapesti Szemle. CX1V. k. 374—379.1. * E. Wasmann : Der Kampf um das Entwicklungsproblem in Berlin. Freiburg i. Br. 1907. 14. 1.