Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

26 sokan szoktak hálásak lenni. Az ilyen divatos jelszavak : tudomány, haladás stb. visszhangot keltenek, még ha a tudatlanság, a sülyedés jelzésére használtatnak is. A keresztény világnézet azt tanítja: Isten teremtette az őskhaoszt és ellátta azokkal az erőkkel, amelyek a mindenséget az Ő imádandó szándékainak megfelelőleg kifejlesztették. A keresztény világnézet a legideálisabb monizmus. Egységes módon magyarázza meg a természet titkait, egy szívünk által titkon sejtett okra vivén őket. Az atheista vagy amint újabban különös szeretettel szokták mondani, természettudományi világnézet szerint pedig az örök anyagból az örök természeti erők mérhetetlenül hosszú idő alatt hozták létre a létezőket. Az Isten léte, a teremtés, a gondviselés az emberi értelemnek megfoghatatlan dolgok, de az örök anyag, az örök természeti erők se tartoznak a természettudományi megfigyelések körébe. Mindkét világnézet megfoghatatlan alapokon épül fel, mindkettő hitet követel. Igaz, a teremtés, melyet nem figyelt meg senki, de nem is figyelhetett meg, mert a kezdethez és nem a természet jelenlegi menetéhez tartozik, nem magyarázat a szó megszokott értelmében, hanem az ész posztulátuma, amelyet támogat minden, amit az ész az oksági elvre támaszkodva a természetről megismer. »A keresztény világnézet nem azt mondja, hogy mindent megmagyaráz, hanem azt állítja, hogy kiinduló pontja észszerű és hogy helyébe más észszerű kiinduló pontot állítani nem lehet«.

1 A keresztény világnézet hivének csak egyedül a mindenható Istenben kell hinnie, hogy megoldja a természet millió rejtélyeit, míg az ellentétes világnézet hivének hinni kell a térbeli végtelenségen és az időbeli örökkévalóságon kívül: örökkévaló anyagban, örökkévaló mozgásban, örökkévaló energiában, örökön örökké ismétlődő megújulásban, törvényhozó nélkül létező örök törvényekben stb. és mindezekkel a megfoghatatlan dolgokkal se bírja a természet titkait megfejteni. Sohasem fog elérkezni az az idő, hogy az emberiség mindent tudjon, hogy hinnivalója ne maradjon. A tudomány sohasem fogja fölöslegessé tenni a hitet. Titok a világ Istennel, de Isten nélkül még nagyobb. Titok itt is, titok ott is; de ha egymás mellé állítjuk a hit és a modern materializmus titkait, Pascal mondása jut eszünkbe : »Könnyebb hinni mint nem hinni«.

2 Annak a magát természettudományinak nevező monista világnézetnek elfogadására több hit kell, mint a keresztényére, így szokott az lenni. Ha az ember Istent és a kinyilatkoztatást megtagadja, oly véleményeket kell igazaknak tartania, melyeket sokkal nehezebb elhinnünk, mint a kinyilatkoztatásnak az emberi értelmet felülmúló természetfölötti igazságait. A keresztény világnézet nem természettudományi, hanem történeti alapon : Jézus Krisztus evangéliumán és etikai szükségleteinknek a kereszténység 1 Dr. Dudek J.: Származástan és világnézet. Budapest, 1909. 49. 1. 2 Idézi Bougaud. Kereszténység és korunk. I. 389. 1.