Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
24 Haeckel monizmusának poláris ellentéte Verworn, göttingeni fiziológus, pszichikai monizmusa. Verworn szerint csak lélek van; az anyag csak a psziché érzéseinek egy bizonyos kombinációja. Az egész külvilág csak a pszichének alkotása, tartalma, csak pszichológiai, csak tudatbeli és nem objektiv valóság. Tekintsük bár a testi világot pusztán érzés-komplexumnak, nem szabadultunk meg a dualizmustól, az érzékileg észrevehető és érzékileg észre nem vehető érzés-komplexumok dualizmusától. 1 Verwornnal együtt Ostwald, leipzigi chemikus, is tagadja az anyagot s a világot csupáncsak energiából építi föl. Arait mi anyagnak tekintünk, az őnála a különféle energia fajták bizonyos kombinációja, térbelileg összerendezett komplexuma. Elméletét, melyet szerényen csak kísérletnek nevez, a német természettudósoknak Lübeckben (1895.) tartott évi gyűlésén adta elő. Hogy mennyi nehézséggel járt rendszerének kifejtése az is mutatja, hogy a fizikában ismeretes energia-fajtákon kívül nehézségi-, távolsági-, térfogati-, felületi-, formai-, ideg-, pszichikai-, akarat-energiára is van szüksége. 2 Hogy az energetikai világnézetben is megvan a dualizmus : a szubjektive és objektive megismerhető energiák dualizmusa, megjegyezni is alig szükséges. A monizmusnak mindegyik fajtája csak puszta szó és nem magyaráz meg semmit sem. A monista világnézet természettudományi alap nélkül szűkölködik; nem természettudományi tapasztalat, csak egyéni vélekedés, csak egyéni óhajtás, mely annyira van a természettudományi igazsághoz, mint a keletiek izzó képzelete szőtte tündérmesék a valósághoz. A természettudomány világnézetet nem ad, csak világszemléletet. Romanes egyenesen értelmetlenségnek mondja, ha természettudományi világnézetről beszélünk. 3 A természettudományi világnézet, ha ugyan annak mondható az : Ignoramus et ignorabimus. Evvel a sivár, semmit meg nem fejtő világfelfogással, melyben semmi szépség, semmi melegség, semmi jóleső világosság nincs, csak az elégedhetik meg, kinek lelkéből kihalt az emberi szabadság tudata, az erkölcsi 1 Dr. E. Dennert: Die Weltanschauung des modernen Naturforschers. Stuttgart, 1907. 130—187. 1. 2 U. o. 222-268. 1. 3 U. o. 334. 1. A világszemlélet az érzékeink útján szerzett és tapasztalatainkat kiegészítő hipotézisekkel átszőtt ismereteinknek összesége ; rajta épül föl a világnézet, amelyben már metafizikai elemek is vannak, mert a lét nagy kérdéseit is felöleli. Világszemléletünk változhatik napról-napra, de világnézetünk, a Teremtőben való hitünk változatlan. Egységes világnézetet adni nem a természettudósnak, hanem a filozófusnak és a teológusnak feladata. Világnézet kérdésében a természettudományt csak consultativum votum illeti meg és nem deliberativum. Világnézetünket, ha tisztán exakt kutatásokra akarnók építeni, örökké nélkülöznünk kellene, mert mechanikával, atom-teóriával a természetnek létünk nagy titkával kapcsolatos kérdéseit megoldani nem lehet.