Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Statisztikai adatok - VIII. A tanintézet 1909—10. évi története

109 Tanulóink hazafias érzésére úgy is akartunk hatni, hogy idegen hangzású neveik helyett magyar nevek felvételére buzdítottuk őket. Legyen magyar a magyar haza minden polgára, nemcsak érzelmeiben, hanem külső életviszonyaiban is, és ne kicsinyeljük a név jelentőségét, amely a külföld előtt első sorban mutatja meg magyar voltunkat. Minden magyar név egy-egy erkölcsi kötelességet ró a viselőjére, egy-egy zászló, mely a magyarság előrehaladásának útját jelöli. Felszólításunk és buzdításunk volt is foganatja, mert többen az igazgatóság útján maguk, mások testvéreikkel együtt folyamodtak névmagyarosításért s vettek fel jó magyarhangzású neveket, öszszesen 25. 7. Fegyelmi állapot. A tanulók fegyelmi viszonyait a nm. vall. és közokt. ministériumtól szentesített fegyelmi intézkedések szabályozzák. Két külön lapon vannak ezen fegyelmi szabályok csoportosítva. Az egyik a tanulóknak szól és ezt a beíráskor mindenki megkapja, de meg minden osztályban ki van függesztve. A másik azon pontokat tartalmazza, melyeket a szülőknek és házigazdáknak kell ismerniük és maguk részéről érvényesíteniük. Ezen lap egyszersmind a felvételi- és tandíjak nyugtatójául szolgál és minden szülő tartozik megőrizni. Ezenkívül a fegyelmi szabályokat az osztályrendezés alkalmával ez osztályfők pontról-pontra felolvassák és megmagyarázzák, az igazgató pedig a tanári kar jelenlétében ünnepiesen felolvastatja az ifjúság előtt, midőn buzdító, intő, óvó, figyelmeztető beszédet intéz a tanulókhoz. Különben is minden egyes tanár, de főleg az osztályfő és az igazgató nemcsak magyarázói, de éber őre is a tanulók viselkedésének és kötelességöknek tartják az atyai szigorral is érvényt szerezni az iskolai törvényeknek : gyanús esetekben, hogy a baj csiráját is elfojtsák, a tanulókat lakásaikon is felkeresték az osztályfők. Igazi fegyelemről csak ott lehet szó, ahol a fegyelem a tanulók lelkéből fakad s nemcsak külső kényszerek hatása alatt keletkezik. Ép ezért a fegyelem bázisává is a vallást tettük, amely egyedül képes megadni azt. az éltető erőt, mely megőrzi az emberi szív romlatlanságát. Az állam, község, iskola, egyén fegyelmét s vele nyugalmát és boldogságát semmiféle rendőr és paragrafus nem biztosítja úgy, mint az a lélekből fakadó kényszer, a valláserkölcsi érzésen alapuló lelkiismeret, az az úgynevezett kisbíró, mely az embert mindenkor és mindenben a jó követésére s a rossz kerülésére szorítja vaskézzel. Sajnos, hogy nemcsak a diáktartók, de maguk a szülők sem nyújtanak segédkezet a fegyelmezésben, sőt az otthoni laza felügyelet, túlságos engedékenység, a társaságban, zsúrokon stb. való szerepe által még tápot nyújt az amúgy is fegyelmezetlenségre hajlandó ifjúnak. Még több fegyelmezetlenségre ad tápot a társadalom és különösen a sajtó, amely sok esetben az iskola és a tanári tekintély lejárása által a tanulókban az iskola és a tanári testület lekicsinylését teremti meg és amelyben vakmerő visel-