Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

K ügyét szolgáló jelenségek: a táplálkozás, a növekedés és a kifejlődés alkotják.

1 Végül az élő lények tulajdonságaikat utódaikra hagyva örökül, fajuk fönnmaradását biztosítják. Ez az életjelenségek harmadik csoportja, melyet szükségessé tesz az a titokzatos jelenség, hogy minden élő lény a szervezetében rejlő, ez idő szerint teljesen ismeretlen okokból folytonos megújulása (anyagcseréje) mellett is folyton-folyvást közeledik az elmúlás, a halál felé.

2 »Az élet lángja kialvásának époly kevéssé ismerjük a tulajdonképeni okát, mint első föllobbanásáét.«

3 Honnét van az élet, az első sejt, az első csira V Ez a kérdés a természettudománynak még meg nem oldott és a jövőben is megoldhatatlannak mutatkozó kérdései közé tartozik. A tudomány, miután a rendelkezésére álló anyaggal és energiával próbát tett, hogy az élet szikráját meggyújtsa, megvallja, hogy »élő sejtek szintézisére csak olyan gondolhat, aki hiszi, hogy sikerül örök ifjúságot biztosító szert is feltalálnia« és megvallja, hogy »aki csak egy sejt előállítására gondolna is, prometheusi merényletre vetemednék.«

4 »Az élő sejt a maga elrendezett vegyületeivel, a legkülönbözőbb viszonyokhoz, állapotokhoz alkalmazkodni tudó művészedével a kutató előtt mindig rejtély marad«

5, még pedig titokzatosabb, mint az anyag, az erő, az energia. Ezért mondotta Kant, hogy nagyobb csoda a Eöld fölékesítése és benépesítése, mint megteremtése. Arra, hogy azt az izzó, tüzes golyót teljes ragyogásában a világtérbe helyezzük, az anyagon kívül csak mechanikai erők szükségesek, de arra, hogy azt a kihűlt golyót fölékesítsük, benépesítsük, a chemia és a fizika erői nem elégségesek.

8 Az élet tisztán fizikai és chemiai törvényekkel meg nem magyarázható, hangsúlyozza Behring E. A. is a vérszérum-terapiának mestere.

7 Nagy rejtély a szervetlen világ, de nagyobb a szerves és legnagyobb az ember. Mit szól a tudomány, ha megkérdezzük véleményét a természet legmélyebb titkairól: az élet keletkezéséről, a fajok eredetéről és az ember származásáról, azt szándékom a következő lapokon ismertetni. 1 Növekedésen a test nagyságának, erejének gyarapodását, kifejlődésen pedig a test alkatának kifejtését kell érteni. (Spencer H.: Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. Budapest, 1906. 212. 1.) Ezen két élettani folyamat bármelyikének túlságos tevékenysége gátúl szolgál a másikra nézve. 2 V. ö. Waldeyer V., strassburgi egyet. t. előadása „A szervezetek legegyszerűbb életjelenségei"-ről a német természetvizsgálók és orvosok 1876. évi nagygyűlésén Hamburgban. Közli Thanhoffer Lajos. Term. tud. Közi. 1877. 152 I. 3 Dr. Entz Géza: A Műveltség Könyvtára. (Az élők világa.) Budapest. 1907. 34.1. 4 Dr. Ilosvay Lajos: A szerves chemia hajdan és most Pótfüzetek. 1893. 106-107. 1. 6 Dr. Hérics-Tó th Jenő: Az élet és a hasonló jelenségek. Pótfüzetek. 1903. 165.1. 0 Kant's Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels. 13. 1. 7 Francé Rezső: Az »életerő« elmélete. Term. tud. Közi. 1904. 104. és 123. 1.