Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

Rz élet keletkezése. Azon sok rejtély közül, amelyre a természetben lépten-nyomon bukkanunk, kétségkiviil a legtitkosabbak egyike az, amely az élet eredetére és további alakulására vonatkozik. Bármennyire fejlődött is a természettudomány, az élet eredetére kétségtelen világosságot nem bírt deríteni. Ma is t.anácstalanúl állunk a homályos múltba visszanyúló láncolat előtt, melynek minden szeme egy előzőbe kapcsolódik. A szerves élet keletkezéséről ma sem tudunk többet mint régente. Meg kell elégednünk a tudomány sejdítéseivel, hipotéziseivel, amelyek közül az egyik valószínűtlenebb a másiknál. 1. »Egy igen régi felfogás, melyhez nem egy természetbúvár még mai nap is ragaszkodik, föltételezi, hogy a jelenlegitől lényegesen elütő meteorológiai viszonyok között a holt anyag összement, vagy kijegőcődött, vagy kiforrta magát (válogathatok a divatos szólamokban) »életcsirákká« vagy »szerves sejtekké« vagy »protoplazmává«. Azonban a tudomány egész sereg induktiv bizonyságot hoz fel ezen önkéntes nemződés hipotézise ellen, amint ezt elődömtől az elnöki széken (Huxley) hallották Megvallom, igen mély benyomást tett rám az a világosság, mellyel Prof. Huxley e dolgot elénk terjeszté és kész vagyok elfogadni, mint a tudományos hitvallás egyik ágazatát, hogy az élet mindenütt és mindenkor életből származik és semmi egyébből, csakis életből«.

1 A meglevő nagy világban még eddig sohasem találtak olyan élő lényt, mondjuk, élő sejtet, melyről elmondhatták volna, hogy az első a maga fajtájából.

2 Ezt a nagy igazságot Harvey W. (1578 — 1658), aki a vérkeringés fölfödözője, már 1651-ben kimondotta. »Minden élő petéből lesz« (Omne vivum ex ovo) a biológiának sarkigazsága. Mivel vannak nem peték által szaporodó szervezetek is, azért Redi Fr. 1671-ben Harvey axiómáját, hogy általános érvényességű legyen, így módosította : Omne vivum ex vivo. A mult század első felében felfedezik a növényi, majd az állati sejtet. A zoológiában Schwann Th. (1810 -1882), a botanikában Schleiden M. T. (1804—1881) fejtették ki először határozottan, hogy az élő lények teste roppant sokaságú sejtből épül fel. A Schleiden- (1888) és Schwann-alapította'(1839) sejtelmélet, mely a szervezetekről való összes felfogásunkat reformáló tanná fejlődött, új területet nyitott és új irányt jelölt ki a biológiai búvárlatok számára, melyek 1 Thomson W. elnöki megnyitó beszéde a „British Association" 1871. évi nagygyűlésén Edinburgban. Term. tud. Közi. 1872. 60. 1. 2 Virchow R. berlini egyet. t. előadása: „Az átidomulásról" a Német Természettudósok és Orvosok 1887. évi nagygyűlésén Wiesbadenban. Term. tud. Közi. 1887. 494. 1.