Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

törekszenek a búvárok az élőanyag szerkezetébe és ennek alapján magának az életnek nagy titkába is mélyebben bepillantani. Az élő fehérje az élettelentől abban különbözik, hogy az élőben van ciangyök (CN). A szerves chemia tanúsága szerint a ciángyök és a fehérje többi alkotó részei (alkoholgyökök, szénhidrogének stb.) izzó hőmérsékleten szintetikailag képződhetnek. Ha feltesszük, hogy a Föld izzó korában képződtek is, a Föld végtelenül lassú kihűlésének hosszú ideje alatt elég idejük volt a nevezett vegyületeknek arra, hogy oxigénnek, viznek és bizonyos sóknak közreműködésével ama magában bomlékony fehérjébe menjenek át, amely már élő anyag és amelyről már feltehetjük, hogy el van látva avval az erővel, hogy hasonló nemű alkotó részeket magához vonzzon, molekuláiba chemiailag beiktasson és ez által különböző irányokban fejlődhessék.

1 »Hogy azon ősrégi protoplazma, melyből az élő lények keletkeztek, egy vagy több helyen jött-e létre, az vita tárgya alig lehet. Az ősrégi protoplazma minden alkalmas helyen képződhetett.«

2 Az élet keletkezésének ez a Pflijger-féle magyarázata, mely az idők hosszú során fokozatosan tűz által fejleszti a szerves életet, eszünkbe juttatja Virchow tréfás megjegyzését: »Ha csak az kellene, hogy a jelenségek összegéből bizonyos mennyiséget, összekeressünk és ebből egy tetszetős elméletet összetákoljunk, úgy mi mindnyájan bátran beleülhetnénk a nagyapó karos székébe és szivarfüst mellett eszelhetnénk ki valami elméletet. Mi is könnyebb, mint a generatio aequivoca elmélete ? Veszünk bizonyos adag szenet, hidrogént, oxigént, meg nitrogént, össze vegyítjük őket és készen lesz a protaplazma — elméletben.«

3 5. Még inkább szertelenségekbe csapó Preyer W., jenai tanárnak nézete, amely szerint: Az anyag minden szemecskéjében, bárminő halmazállapotú, bárminő hőfokú legyen is, ott lappang az életinger. Minden anyag él, és az atomoknak felfoghatatlanúl kis részecskéi — az ős részecskék — volnának a legelemibb élő szervezetek.

4 Az az izzó, folyékony tömege a Földnek óriási élő szervezet vala. Elete belső áramlásaiban, mozgásaiban jelentkezett. Ebből a nagy izzó élő anyagból sarjadt ki a mi felfogásunk szerinti szerves, anyagcserés élet. Az életre is érvényes volna tehát az energia egyértékű átalaku1 Dr. Entz Géza: A Műveltség Könyvtára. (Az élők világa). 58. 1.; Balogh Kálmán: Az élő fehérnyéről. Term. tud. Közi. 1875. 388. 1. 2 Balogh Kálmán: A heterogenesisről. Term. tud. Közi. 1873. 51. 1. 3 Virchow R.: Darvin és az anthropológia. Term. tud. Közi. 1882. 451. 1. Virchow R.-nak a német anthropológusoknak Frankfurtban 1882. aug. 14. tartott évi gyűlésén mondott beszéde. 4 Lehmann Ottó: Folyékony és látszólag élő kristályok. Pótfüzetek. 1907. 31., 32. 1.