Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

lásának tétele. Az az élet, amelynek mi részesei vagyunk, különös fajta más életből fakadt és különös fajta más életbe fog folytatódni. Az élet a hőmérsékletnek megfelelőleg változtatja alakját. A mai életalakok más életalakoknak módosult utódai. A mai élet alapanyagával: a protoplazmával egyre jobban megegyező összetételű vegyületek csak akkor fejlődhettek a gázokból és a már lecsapódott vízből, amikor már a Földön kéreg létesült. Kissé fantasztikus, de kétségkivül nagyon szép, érdekes és emelkedett Preyernek e felfogása és Pflügernek mélyre ható gondolatokra és elmélkedésre alapított zseniális és új eszméket ébresztő felfogásával egyetemben talán magában rejti a valónak egészséges csíráját, mondja A Müvelség Könyvtára

1, megfeledkezvén arról, hogy mihelyt más törvényekkel dolgozunk, mint aminők a laboratoriumokban uralkodnak, elhagytuk a természettudományi álláspontot. Az a tűz, amely ma minden életet elpusztít, a múltban is alig lehetett az élet forrása. 6. A tudomány annyi balsikerű törekvése után igazán meglepő az a dacos hang, melyet Büchnernél olvashatunk : »Bármily homályosak, sőt kétségesek legyenek is ismereteink a szerves lények eredetéről, annyit határozottan mondhatunk, hogy az külső hatalmak hozzájárulása nélkül mehetett végbe, sőt kellett is végbe mennie«

2; vagy az a másik, mely annyira összetéveszti a föltételeket az okokkal : »Tudjuk, hogy ahol a szerves élet föltételei megvannak, ott az létre is jő és érvényesülni törekszik. Ahol a szerves lét anyagi föltételei a létnek lehetőségét kimerítik, ott ezek maguk az élet megjelenésének kielégítő és teljes okát adják minden természetfölötti (vagy természetkívüli) erő hozzájárulása nélkül.« Az ismertetett elméletek tanúsítják, hogy az élet eredetét illetőleg a tudomány nem jutott túl a hipotézis-gyártás álláspontján.

3 A tudomány fejlődése közben felvetődő elméletek egyikének sincsenek elfogadható, komoly bizonyítékai. »Vagy őstermődés népesítette be a Földet, vagy csoda«, mondja Nägeli (1817—1891). »Teremtés, vagy őstermődés«, mondja Mihálkovics »Csak e két ellentét között van választás ; más valamely módnak fölfogására idegrendszerünk nincs berendezve. Hogy az élet öröktől fogva volt volna a Földön, azt a geológiai viszonyok kétségtelenül kizárják. Tehát kezdetnek kellett lenni. De milyen volt e kezdet? Ez a kérdés a vallást, a bölcseletet, 1 Dr. Entz G.: A Műveltség Könyvtára. (Az ólők világa). 58., 59. 1. 2 Büchner L.: Erő és anyag. Lipcse. 1870. 77. 1. Ford. Láng L. :

1 A hipotézisek a tapasztalatok kiegészítései. A tudomány tényeinek megmagyarázására és rendszerbe foglalására szolgálnak. Jó a hipotézis, ha egyszerű, termékeny és a tapasztalat adataival nem ellenkező, de értéktelen, ha a tapasztalat helyébe tolakodik. Hogy az élet keletkezését megmagyarázni akaró hipotézisek a jó hipotézis kellékeivel nem bírnak, mondani is fölösleges.