Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

nagy feltűnést keltő kísérleteket John Butler Burke, angol fizikus, Cambridgeben a Cavendish-laboratoriumban hajtotta végre«.

1 Bürke 130°-on sterilizált húslevesben oldott zselatinra rádiumsót (rádiumbromid, rádiumchlorid) hintett. 24 óra múlva a rádium hatásának kitett zselatin felületén mindenben baktériumokra emlékeztető bevonat keletkezett, mely két hét multán 1 centiméter vastag lett. Ezeket a csodálatos képződményeket Bürke rádiob-oknak (rádium-teremtette élő lényeknek) nevezte el és az élő anyag oly részecskéinek vélte, amelyekben az élet szikrája épen fellobbanóban van. Megindultak a vizsgálatok. Witt szerint a radiobok »mikroszkopos rádium-szulfátok«, amelyek a rádiumsók hatására a zselatinban nyomokban mindig jelenlevő szulfátokból állottak elő. Mivel a rádiumsók emánációja a zselatin vizét alkotó részeire: oxigéniumra és hidrogéniumra bontja, amelyek a zselatinból elszállani törekszenek, azért Bamsay W. szerint a Burke-féle »rádium-teremtette élő lények« egyszerűen a zselatin felületén képződő buborékok: vizzel, oxigéniummal és hidrogéniununal telt megolvadt fehérje gömböcskék. A rádiob tehát a Bathybius Haeckelii sorsára jutott.

2 3. Mikor Pasteur kísérletei (1861.) az őstermődést tudományos alapjától megfosztották, mikor kitűnt, hogy az élet nem bizonyul anyagi erők származékának, más irányban keresték a természettudósok az élet kérdésének megoldását. Sir William Thomson, a későbbi Lord Kelvin, a meteorokra fordítá a tudós világ figyelmét. A meterorokról ma már minden valószínűséggel állíthatjuk, hogy egykor benépesített világok törmelékei. E törmelékek, életcsírákat rejtve hasadékaikba, útnak indultak a világtér tájai felé. Midőn Földünk a szerves élet befogadására alkalmassá lett, egy ily meteor által megtermékenyült. Nincs tehát szükség őstermődésre. Az élet örök, nincsen se kezdete, se vége. gyengülés nélkülinek mutatkozik, a rádium se perpetuum mobile, mert a rádium is enyészik, a rádium is pusztul. Azon testeket, amelyek a rádiuméhoz hasonló sugarakat bocsátanak ki. radioaktiv testeknek nevezzük. Minden testnek van kisebb nagyobb mértékben aktivitása. A radioaktivitás a testeknek közös tulajdonsága. A radioaktiv jelenségeknek az atomok szétrobbanásával való magyarázata megmentette az energia megmaradásának elvét, melyet sokan a radioaktivitástól veszélyeztetettnek hittek, de feladta az atomok változatlanságát és oszthatatlanságát. 1 Dr. Gorka S.: A rádium fejlesztette »élő lényekről«. Term. tud. Közi. 1906. 289 1. 2 Az északatlanti kábel lerakásakor (1857.) azt tapasztalták, hogy az Atlanti óceán nagy mélységeiben az óceán fenekét óriási területeken nyúlós, nyálkás, kocsonyás anyag vonja be. Huxley ezt a borszeszben konzervált ősnyálkát 1818-ban behatóbban tanulmányozta és a legegyszerűbb, tiszta protoplazmából