Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

Ezt. az eszmét Thomson W. pendítette meg, Helmholtz Zöllnerrel (1834—1883.) szemben védelmezte és Arrhenius tovább fejlesztette.

1 »Ha Földünkön, mondja Thomson, az élet egy pillanat alatt teljesen kiveszne, egyetlen ilyen kő elég volna tökéletes benépesítésére.« Thomson szerint a meteorok viszik, Arrhenius szerint pedig a fénynyomás

2 hajtja az alvó életet magába záró csirát (ezen testecskék átmérője nem lehet nagyobb 0.00016 mm-nél) a világtéren át egyik égi testről a másikra. Egy kozmozoa, ahogyan ezeket a vándor életcsírákat elnevezték, a hozzánk legközelebbi naprendszerből (Alfa Centauri), még ha a fény sebességével haladna is, csak 3 Yí év múlva érne a Földre, Naprendszerünk sebességével (23 km/sec.) pedig csak 45650 esztendő múlva. És ha ennyi ideig a —267° C-os világtérben vándorolva megőrizte volna az életet, légkörünkben legalább is 525° G-ra (ezen fokon kezdenek a testek vörösen izzani) hevült meteorban csak akkor kerülhetné ki a máglyahalált, ha oly tömegű meteor belsejében rejtőzködnék, melynek áthevülésére a leesés ideje (25—30 másodperc) nem elegendő. Hogy egy kozmozoa a meleg és a hideg ily nagy veszélyei közepette is a Földre érkezzék, az szinte lehetetlenség. A fénynyomás alatt vándorló rendkívül kicsiny porszemecskékbe zárt életcsírák az Alfa Gentauriból 9000 év alatt érnének a Földre. Ha a világtér hidegében ennyi idő alatt nem vesztették volna el tenyésztő képességüket, amit bajos volna elfogadnunk, a Föld légkörében a súrlódás feljesztette melegtől nem kellene rettegniük, mert Föld vonzása mozgásukat aligha"gyorsítaná.

3 »A római császárok magtárából, a Merovingek és Pháráók sarcophagjaiból származó magvak hosszú életéről szóló hires legendákat a mesék világába kell száműznünk, mert De Candolle, Decaisne és legújabban Gain kimutatták, hogy e legendák tévedésen alapulnak.«

4 Ha ez igaz, amin nincs álló szerves lénynek ismerte fel és a darwinizmus prófétájának tiszteletére Bathybius Haeckeliinek nevezte el. Későbbi vizsgálatok mindinkább azt a felfogást igazolták, hogy a Bathybius csak kálciumszulfát, amelyet az erős borszesz cafatos állapotban csapott le. ' Thomson W.: i. b. 62. 1.; Hoitsy Pál: A meteorok mint az élet hordozói. Term. tud. Közi. 1878. 47. 1.; Jámbor J.: A világ keletkezése Arrhenius S. után. Pótfüzetek 1908. 63. 1. - A fénysugarak a megvilágított felületre nyomást gyakorolnak, melynek nagysága m'-'-enként merőleges sugárzás esetén 0.5 mg. (Term. tud. Közi. 1902. 243 1.) Ezen fénynyomás alapján kiszámítható, milyen nagy oknak kell pl. azon porszemecskéknek lenni, amelyeket a Nap tömegük ellenére nem vonz magához, hanem ellenkezőleg a világtérbe hajt. 3 Maxwell szerint 0.005 mm. átmérős vizcseppecske teljesen nyugodt levegőben 1 km. magasságból a levegő szívóssága miatt csak 4 év alatt esik le a Földre. (Cógler A : A felhők megmaradása. Term. tud. Közi. 1892. 357. 1.) 4 Pittoni Edith: A növényi magvak hosszú életéről. Term. tud. Közi. 1906. 774. 1.