Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

mintaképe. Mikor életének végére ért, üvegházának legszebb virágaival éke­sítette palotájának ama folyosóit, a melyeken a pap az Oltáriszentséget hozzá vitte. Fizeau is, Foucault is, kinek az emisszió- és unduláció-elmélet harcá­ban a döntő kisérletet köszönjük, tanúskodnak, hogy a hit és a tudás nem mostoha, hanem édestestvérek. Az elektomosság terén nagy fizikusok közt A. Galvani (1737—1799) sz. Ferenc harmadik rendjének tagja volt, A. Volta (1745—1827) komoly tanulmányok után a kath. vallást mindig »szentnek és egyedül igaznak« tar­totta, H. Chr. Oersted (1777—1851) szerint »nem a kereszténység és a tu­domány, hanem a kereszténység és a téves emberi nézetek között lehet csak ellenkezés; nem a kereszténység és a felvilágosodottság, hanem a ke­reszténység és a fékevesztett szenvedélyek között lehet csak küzdelem.« C. A. Coulomb (1736—1806), G. S. Ohm (1787—1854) aki az elektrotechniká­nak Newtonja, W. Siemens (1816—1892) hivő tudósok voltak. A. M. Am­pére (1775—1836) Kempis Tamást kivülről tudta. Az anyaszentegyház tör­vényeit senki nála jobban meg nem tartotta. Siremlékére ezt vésette: »Tandem felix«. 1) A tudomány történetében talán Newton az egyedüli, kinek termékeny, mély lángeszét Faradayéval párhuzamba lehetne tenni. 2) M. Fara­day (1791—1867) a fizika legnagyobb teoretikusa és minden idők legna­gyobb experimentátora, kinek többek között az indukált áramot köszönjük, sohasem talált ellenmondásra a hit és a tudás között. Minél mélyebben is­merte meg a természet hatalmát, annál nagyobbnak tünt fel előtte Istené. A bibliát nagy tiszteletben tartotta és Isten szavának tekintette. Tanítványa és utóda C. I. Maxwell (1831 -1879) egész életében buzgó keresztény volt. Legfőbb kötelességének Isten szeretetét és szolgálatát vallotta. Vasárnapon­ként a templomból hazatérve vallásos könyvei közé temetkezett. S ez a val­lásos Maxwell G. H. Darwin (cambridgei egyetemi tanár) szerint a tudomány egyik legnagyobb embere, ki valaha a cambrige-i egyetemen tanított. Neki köszönjük az emberi géniusz egyik legcsodálatosabb alkofását: a fény elek­tromágnesi elméletét. 8) Hogyan lett a Map? Azon fizikai problémákhoz, amelyek a tudományos búvárkodás előtt ez ideig megfejthetetlenek és a jövőben sem biztatnak megoldással, csatlako­zik egy-két kozmográfiái kérdés. ') Kneller i. m. 2) Dr. Akin K. Emlókbeszéde. 3) Chwolson, Das zwölfte Gebot. 32. 1. G. H. Darwin, Tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Buda­pest, 1904. 267.

Next

/
Thumbnails
Contents