Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

Az emberiséget előbb érdekelte, szellemét előbb foglalkoztatta az égboltozat, mely éjjelenként titokzatos néma pompájával beborítja lakó helyét, mint a Föld. A szent könyv is így kezdi : »Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.« E kérdésre: Hogyan, miből lett a világ, ma sem tud a tudomány más feleletet adni, mint az ioniai iskola a VII. században Kr. U. sz. előtt. Naprendszerünk keletkezését nem ismerjük és nem is fogjuk megismerni soha. Se okoskodás, se észlelés, se kísérletezés eredményre nem vezet. Pedig a mult izgat, sejtelmei kutatásra serkentenek. Ellenállhatlan vággyal hatolunk a mult örvényeibe, bár a naprendszer első keletkezése és első története mindig nagy mértékben bizonytalan marad és sikertelennek tetszik minden törekvésünk, hogy róla pontosabb elméletet alkossunk. A természetbúvárok e kérdésre fényt derítendők hipotéziseket alkottak, melyek lehetnek szépek, ragyogók, de csak hipotézisek. Jelenleg a Kant és Laplace-féle a legáltalánosabban elfogadott, de csak azért, mert jobb nincsen nála. Mélységes sejdítést nyújt csak, hogy a kezdetet türelmetlenül fürkésző észt egyidőre csillapítsa. Kant és Laplace nézetei nem teljesen azonosak. Laplace a forgásban levő és fehéren izzó gázgömbből indul ki, mely a világtér jóval nagyobb részét foglalta el, mint jelenleg a naprendszer és csak a naprendszer keletkezését igyekszik megmagyarázni, míg Kant finoman elosztott hideg, sötét anyagból, melyet csak az összehúzódás által létesült meleg tett izzóvá, világítóvá, a mindenségét. Kant minden mozgást, az ősanyag forgását is belső erőkből: vonzó és taszító erők játékából törekszik megmagyarázni, de törekvése, a mechanika törvényeivel ellenkező lévén, sikeres nem lehet. Kant szerint a mindenség ama részét, melyben a csillagok oly pazar kézzel vannak elszórva s amelyben az állócsillagok valamennyien a bolygók kisebb-nagyobb csoportját űzik, hajtják pályáikon, az ősanyag töltötte ki. Ez a chaosz rendkívül ritka volt, igen sokszorta ritkább mint az általunk ma napság létesíthető legtökéletesebb vákuumnak maradék-levegője. Létéről semmiféle úton-módon tudomást nem szerezhettünk volna. Ezen alaktalan ködben az összes anyagok atom előtti állapotban voltak. Az Alkotó «Legyen» szavára létesült khaosz első állapota, az a legegyszerűbb állapot vala, amely a nemléttel határos. Azon időben mérhetetlen sötétség tárult volna elénk, de e sötétség méhében rejtette a bennünket bámulatra ragadó ragyogó mindenséget. Ezen egyenletesen elterjedt ősanyagban egyes helyeken az ősanyag összesűrűsödött. Keletkeztek azok a vonzás középpontok, melyekben idők folytán az egyes naprendszerek kialakultak. így létesült az a khaotikus ködgolyó is, amelyből a mi naprendszerünk keletkezett. Naprendszerünk ősgömbje bizonyára jóval nagyobb térfogatot foglalt el, mint a mai naprendszer. Alig esett több millió köbmérföldre egy grammnyi tömeg (Helmholtz). Ilyen ritka lehet az üstökösök 3*