Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

súlyozva a háborgató hatásokat, biztosítja a naprendszer stabilitását, gondoskodnék a naprendszernek fűtéséről és világításáról is. Melyik adja ezen elméletek közül a kérdés megoldását, nem tudjuk ; valami igaz mindenikben van, de teljesen kárpótlást a Napnak mindennapi veszteségeiért egyik sem ad. Abban az egyben, hogy a Nap napról-napra öregszik, valamennyien megegyeznek. Elsötétedése, majd kihűlése idő kérdése. A csillagászok számításai szerint 10—20 millió évig még bőven fogja árasztani Földünkre fényét és melegét, fenntartva ezáltal a három nagy körfolyamatot : a levegő körútját, a viz körútját és az anyagcserét. fiz éter mint az energia szállítója. A Nap sugárzó energiája rezgő mozgás közbejöttével jut el hozzánk. Az a közeg, amelynek rezgése szinte hihetetlen gyorsasággal származtatja el hozzánk a Nap sugárzó energiáját: az éter. Valóság-e az éter vagy csak hipotézises valami, nem tudjuk, de tulajdonságaira következtethetünk. Az éternek folytonos, tökéletesen rugalmas, összenyomhatatlan testnek kell lenni, mert különben longitudinális rezgéseket is végezhetne. Olyan tüneményt azonban, mely az éter longitudinális rezgéseire utalna, legalább is jelenleg nem ismerünk. Ha volna is az éternek longitudinális rezgése, ennek energiája elenyésző a transverzális rezgések energiájához képest. Az érzékelhető anyaggal csak a világtér egyes pontjaiban találkozhatunk, az éterrel mindenütt. Az étert sehonnan el nem távolíthajuk. Az éter minden testet, sőt a testek legkisebb részecskéit, még az elektronokat is átjárja. Betölti az ég mérhetetlen térségeit, be a testek legkisebb részecskéi közötti hézagokat, ami megkívánja, hogy chemiai affinitásban egyetlenegy elemmel se legyen. Az étert a mozgó test nem ragadja magával, az éter nem vesz részt az égi testek mozgásában. Hogy az égi testek mozgása elé akadályt ne gördítsen, sűrűségének igen-igen csekélynek kell lenni. Az éter sűrűségét oly kicsiny tizedes törttel fejezhetjük ki, amelynek első értékes számjegyét 17-nél több, de 22-nél kevesebb zérus előzi meg. Ha az éter sűrűségéül a sűrűség felső határát vesszük, akkor a Földdel egyenlő térfogatú étergömb tömege 10 millió kilogramm. A sűrűség alsó határát fogadva el számításaink alapjáúl a Földdel egyenlő térfogatú étergömb tömegéül csak 100 kilogrammot kapunk. Egy dekagramm éter, a sűrűség felső határát fo. gadva el számításaink alapjáúl, oly kockában volna, melynek éle 10 kilométer.

1) Ez a csodálatos valami, amit éternek nevezünk létesítette a fény, a sugárzó hő, a mágnesség és az elektromosság közötti, eddig nem is sejtett kapcsolatot. »Ezen kapcsolat felfedezése egyike a legragyogóbb és a legke') Chwolson, Lehrbuch der Physik. II. 144. 1.