Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

vésbbé gyanítható fölfedezéseknek mindazok közül, amelyek a tudomány évkönyveiben följegyezvék. Faraday-buvár szelleme ebben tetőpontját érte el.«

1) Ha a tömegvonzást, a kohézió-erőt és a chemiai affinitást is az éterre tudnánk visszavinni, akkor elmondhatnánk, hogy nincsen olyan fizikai hatás, a melynél az éter szerepet nem játszanék. A sugárzó energiának egymástól csak a hullámhosszúságban különböző fajtái az elektromágneses sugarak, a fénysugarak, az infravörös és az ultraibolya sugarak stb. A Hertz által felfedezett (1888) elektromágneses sugarak hullámai több száz méter és egy centiméter közé eső hosszúsággal birnak; a drótnélküli telegrainmokat ezek viszik tova. Egy centiméter és 70 mikron (egy mikron a milliméter ezredrésze) közé eső éterhullámokkal bíró sugarakat még nem ismerjük. 70 mikron és 0"76 mikron közé esnek az infravörös sugarak hullámai, 0'76 mikron és 0'38 mikron közé a fénysugarak hullámai és végül 0'38 mikron és 0' 18 mikron közé az ultraibolya sugarak hullámai. Az infravörös sugarak főleg hőhatásukkal, az ultra-ibolya sugarak pedig főleg chemiai hatásukkal tűnnek ki. A Röntgen-sugarakat még nem sikerült a mérhető hullámhosszúságú elektromágneses hullámok közé besorozni, róluk még nem sikerült eldönteni, a sugárzó energia körébe tartoznak-e, mert interferencia-, diffrakció- és polárizáció-tüneményeket nem mutatnak. A kísérletek negativ eredményét egyes tudósok a llöntgen-sugarak hullámhosszúságának rendkívüli kicsinységéből magyarázzák meg, melyekhez képest a mi eszközeink rendkívül durvák és így érzéketlenek. Nagyfokú áthatoló tehetségük is talán éppen hullámhosszúságuk kicsiny voltáról tanúskodik, bár ez longitudinális hullámokkal is éppen oly jól megmagyarázható. Ha pedig a Röntgen-sugarak aperiodikus éterrázkódtatások, értjük, hogy nem rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, mint az említett tüneményeket feltüntető periodikus éterrázkódtatások: éterrezgések és értjük, hogy nekik a spektrumban helyet kijelölni nem lehet. A fény, a sugárzó hő, az elektromosság tüneményei között tehát csak fokozati különbség van és nem benső, nem lényeg szerinti. Sikerült volna tehát az imponderabiliák fizikáját közös okra vinni vissza. A titokzatos anyagok száma egyetlen egyre redukálódott. A tűzanyag, a fényanyag, a mágneses és elektromos folyadékok helyét az éter foglalta el. Nincsenek szinek, nincsen világosság, nincsen hőség, hanem csupán éterhullámzások és ezek keltette érzések.

2) *) Dr. Akin K. Emlékbeszéde a Magy. Tud. Akadémiában Faraday fölött 1867. dec. 2) Zemplén Győző, Term. tud. Közi. 1905. 476; Chwolson, Lehrbuch der Physik. II. 171.