Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
legkiadásának pótlására. A nap-kisugárzotta melegnek 23000000 00 r (' sz e esik bolygókra, a többi részben eljut a világtérben elszórt égi testekre és hirt ad nekik naprendszerünk létezéséről, részben pedig a mindenségben szétszóródik; hogy e szétszóródott melegből mi lesz, oly kérdés, melyre, mint láttuk, a tudomány felelni nem tud. Annyi bizonyos, hogy, ha a Napok csak bolygóikra árasztanák sugaraikat, akkor égboltozatunk csillagainak szelid ragyogásában nem gyönyörködhetnénk és nem éreznénk, mennyire igaza van a zsoltárosnak : »Coeli enarrant glóriám Dei.« Honnét kapja a Nap azt a meleget, a melyet mérhetetlen idők óta észrevehető csökkenés nélkül kisugárzik? Hol vannak a forrásai az energia e hatalmas folyamának, amelynek csak kicsinyke^^^p^-résznyi) erecskéje is elegendő, hogy Földünket világossággal, melegséggel árassza el és az élet legkülönbözőbb alakjainak lakóhelyévé tegye. Ez is oly kérdés, a melyre csak többékevésbbé valószinű hipotézisekkel felelhetünk. A Napba hulló meteorok pótolnák R.Mayer szerint aNap melegkiadását, Aitken meg a kihűlő félben levő Napban keletkező vegyületek melegtermelésében látja a Nap melegének forrását. W. Siemens szerint a Nap az általa a világtérbe kiszórt égéstermékekből (vizgőz, széndioxid stb.) készíti fűtőanyagát. A jelenlegi kisugárzásának létesítésére Wilson szerint teljesen elégséges volna, ha a Nap minden köbméterében 3—G gramm rádium foglaltatnék. Ha pedig föltesszük, hogy a Napban van olyan test, melynek disszociációja ezerszer nagyobb a rádiuménál, akkor a fejlődő meleg bőven elegendő arra, hogy a Nap izzó maradjon. Ha a Nap kisugárzását erősen rádioáktiv anyagok disszociációja tartja fenn, akkor nem lehetetlen, hogy a Nap óriási mennyiségű elektront sugárzik ki, melyek elérve légkörünk határát az ott talált ritka gázakat foszforeszkálásra indítják és ez által létesítik az északi fényt. Ezen teóriákkal e helyt részletesebben nem foglalkozhatunk. Behatóbb vizsgálat esetén egyik gyarlóbbnak mutatkozik a másiknál. Mindezeknél értékesebbnek és valószínűbbnek látszik Helmholtz nézete. E szerint a Nap, melynek sűrűsége feltűnően csekély, folytonosan összehúzódik és ezen összehúzódás folytán keletkező meleg födözi a Nap melegkiadását. Az a melegmennyiség, mely a Napnak jelenlegi térfogatára való összehúzódása által létesült, elegendő lenne a mostani kisugárzását 20—22 millió évre fedezni. Ha tehát a Nap a múltban is évenkint annyi meleget sugárzott ki, mint manapság, akkor életkora legfölebb 20—22 millió év lehet. A Nap sugarának rövidülését jelenleg 30 méterre teszik. Ez a rövidülés oly csekély, hogy a mai legfinomabb csillagászati műszerek segítségével is csak egy-két évezred multán lesz észrevehető. Míg a Nap oly sűrű lesz, mint a Föld, annyi meleg termelődik, mely 17 millió évig jKitolhatja a Nap jelenlegi melegkiadását. Földünknek tehát az évek hosszú sorára van még kilátása! Ha igaza van Helmholtznak, akkor az általános tömegvonzás, ez a nagy talánya a természetnek, amely a Nap hatalmas tömegének vonzásával ellen-
