Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
Ahol nincsen anyag, ott az energia se nyilvánulhat és viszont energia nélkül az anyag létezéséről se szerezhetünk tudomást. E két hatónak együttes működéséből magyarázható meg minden természeti tünemény. Nincsen módunkban se az anyag, se az energia lényegét megvizsgálnunk, csupán csak azon kölcsönös hatásokat vizsgálhatjuk, a melyek folyományai a természeti jelenségek. Elértük itt is az emberi ismeretek kis országa és az ismeretlen nagy birodalma között levő határt. 1) Az energia átalakulásai az anyag mozgás állapotának vagy esetleg az anyag mivoltának megváltozásával járnak. Ha az anyagnak csak mozgás állapota változik meg, a tünemény fizikai, ha pedig megváltozik az anyag mibenléte is, akkor chemiai. Ebből érthető szoros kapcsolata a fizikának és chemiának. Á fizika feladata az energia változásainak szigorú leirása, a chemiáé az anyag változásainak szabatos meghatározása. (Than). Mind az anyag, mind az energia megváltoztathatatlan mennyiségű fizikai mennyiség. Sem anyagot, sem energiát sem nem teremthetünk, sem meg nem semmisíthetünk. Az anyag sajátságait, az energia alakját megváltoztathatja, de mennyiségét egyik sem. Mai természettudományi felfogásunk három alapelven épül fel: az anyag megmaradásának, az energia megmaradásának és az entrópia nagyobbodásának elvén. Megjegyzendő azonban, hogy ezen elvek csak indukción alapuló általánosítások, melyek lehetnek igen-igen nagy mértékben valószínűek, de azért nem abszolút igazságok, hanem csak olyan feltevések, melyek eddig még a kísérleti adatokkal ellenmondásba nem jutottak. Mit hoz a jövő, bizonytalan. Annyi törvény, amelyre esküdött a tudományos világ, bizonyult már tévedésnek! És az ember minden egyes tévedése révén közelebb jut ahhoz a beismeréshez, hogy a természeti jelenségek legvégső okának megismerésére szellemének nincsen elég ereje. Megfigyeléseink a térnek csak korlátolt részére vonatkoznak és így kísérleti eredményeink is, csak a térnek korlátolt részére tekinthetők valóknak, bár igazán nehezen tudnánk megbarátkozni avval a gondolattal, hogy ami igaz a térnek észlelésünk körébe eső részében, az egész térben nem volna az. Se az élő, se az élettelen természetben nincsen jelenség az energia alakváltozása nélkül. Ami szervezetünkben a vér keringése, az a természetben az energia áramlása. Minden egyes tünemény »a vizszinét fodorító hullámocskától, a csillagrendszerek alakulásáig« csak egyszerű epizód az energia átalakulásaiban. Az energia csak egyféle, amit az anyagról is hiszünk, de különböző természetű megnyilvánulásai alapján nyolc fajtáját szokás megkülönböztetni. A mechanikai energiának két fő alakját ismerjük: a kinetikus és potenciális energiát, más alakját elképzelni se tudjuk, azért ') V. ö. Term. tud. Közi. 1903 . 216. 273. Math. Phys. Lapok II. 138—147. 1.