Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

Ahol a külső világ tüneményei nagyarányúak, megdöbbentők, mint pl. Keleten, ott a képzelem fejlődik ki erősebben. Ahol pedig kisebbszerűek, ott az értelem. Európa a haladás természeti feltételeit sokkal nagyobb bőségben egyesíti magában, mint a többi világrész: így anyagilag nagyobb az arányosság a vagyonelosztásban, a szellemi téren erősebi) az értelem uralma. Buckle, amint a felhozottakból is kitetszik, a társadalmi életet szoros összeköttetésbe hozza a természet nagy organizmusával, hogy az utóbbinak gépies természetét kulcs gyanánt használja a tőle sok tekintetben befolyásolt emberi cselekedetek mechanizációjára. A természeti tényezők behatásait az emberre eleddig valóban kevéssé méltányolta még a tudomány. Buckle kísérlete ezen szempontból mindenesetre elismerést érdemel. Tételeinek azonban nagyon sokat kell érniök az emberi értelem fáján, hogy egy jövendő módszertan megbízható tényezőivé alakuljanak. Eleddig csak az a lényegi igazság : kő és véső nélkül nem lehet szobrot faragni. Grönlandtól nem vár senki oly kultúrát, mint a térítők közötti vidéktől. Egyébként a kultúra részleges kialakulása ezernyi komplikált tényező együtthatásából származik : egy-egy nélkülözhetetlen, általános feltételnek túlhajtása a kultúrális eredmények törvényszerűségének megmagyarázásánál csak oly természetű eljárás, mintha valaki egy olaj festékgyár megszemlélése alkalmával azon csodálkoznék, hogy tulajdonosa nem eo ipso Báfael. Buckle a pozitív cél érdekében hellyel-közzel nagyon is túlhajtott buzgalommal vonja le kész adataiból a következtetéseket. Előtte van pl. a házasságok s a gabnaárak statisztikája. Ezek adataiból megállapítja, hogy a házasságok megkötésére »a tápszerek ára nemcsak befolyással bír, de döntő elhatározással is.

1) Vagy előtte van az öngyilkosok statisztikája. Lehozott törvénye így hangzik : »Az emberek bűnei nem annyira az egyes akaratának eredményei, mint inkább azon társasági állapoté, amelyben az egyes tényleg létezik.«

2) Érdekes lenne végigkísérni Buckle-t szillogizmusai labirinthjaiban, hogy megvilágosodjék előttünk az a sok önkényes tétel, amelyeket egy eszmei »physique sociale« számára rengeteg forrástanulmányából kihalászott. Dolgozatunk alapiránya szempontjából azonban elég lesz a legjellemzőbbet kiválasztanunk, azt t. i., amely az emberiség erkölcsi állapotára vonatkozik. Tudván azt, hogy az általános erkölcstannak főtételei igen csekély számúak s alapjukban változatlanok

3), az ember szükségkép azt várná, hogy az egyszerű s kétségtelen alaptörvények után áhítozó pozitivizmus két kézzel kap utánuk.

^Buckle azonban nem örül az ilyen fölfödözésnek. A maga szempontjából nagyon következetesen jár el, mert fel kellett ismernie, hogy ezek a törvények oszlopok, amelyek egy magasabb erkölcsi világrend boltozatát tartják, amelyet pedig pozitivistának elismernie nem szabad. •) I. m. 1. 25. •') 1. m. I. 23. V. ö. i. m. II. 11.